Tasolya
Tasolya (Tašuľa) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Szobránci |
Rang | község |
Első írásos említés | 1288 |
Polgármester | Milan Molnár |
Irányítószám | 072 52 |
Körzethívószám | 056 |
Forgalmi rendszám | SO |
Népesség | |
Teljes népesség | 199 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 33 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 104 m |
Terület | 6,02 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 22° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 22° 10′ 00″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tasolya (szlovákul: Tašuľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Nagymihálytól 34 km-re keletre, a Szobránc-patak és az Ung közötti síkságon fekszik.
Története[szerkesztés]
A település valószínűleg már a 11. század előtt is létezett, de csak 1288-ban említik először. Az időközben elnéptelenedett települést a 15. században soltész telepítette újra. 1599-ben 16 jobbágyháza volt. 1715-ben 7, 1720-ban 13 háztartása adózott.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „TASOLYA. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Gr. Berényi Uraság, lakosai több félék, fekszik Tenkéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek.”[2]
1828-ban 29 házában 283 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tasolya, magyar falu, Ungh vmegyében, Jenkéhez 1/4 órányira: 32 romai, 56 görög kath., 158 ref., 10 zsidó lak. F. u. Pribék, gr. Barkóczy, Mokcsay, s m. Ut. p. Ungvár.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 360, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 223 lakosa volt.
2011-ben 201 lakosából 178 szlovák.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.