Unglovasd
| Unglovasd (Koňuš) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Jozef Hrinkanič | ||
| Irányítószám | 072 63 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 325 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 270 m | ||
| Terület | 23,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 32″, k. h. 22° 16′ 00″48.775556°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 32″, k. h. 22° 16′ 00″48.775556°N 22.266667°E | |||
| Unglovasd weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Unglovasd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Unglovasd (1899-ig Konyus, szlovákul: Koňuš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 7 km-re északkeletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést soltész általi betelepítéssel alapították 1400 körül, 1414-ben említik először. Nagymihályi és tibai nemesek birtoka volt. 1599-ben 30 jobbágyház állt a településen. Később a lakosság száma csökkent. 1715-ben 10, 1720-ban 18 háztartása létezett. A faluban vízimalom működött és szőlőskertje is volt.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KONYUS. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős, vagyonnyai is középszerűek.”[2]
1828-ban 39 háza és 400 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kónyus, Ungh vm. orosz falu, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/4 órányira: 12 romai, 320 g. kathol., 40 zsidó lak. Roppant erdő. Hegyes, sovány határ. Fürészmalom. A helységhez keletre 3/4 órányira most is láthatni a kónyusi vár romait. F. u. gr. Sztáray, Nyeviczkey.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 391 | 360 | 348 | 325 |
| Különbség | -7,92 % | -3,33 % | -6,60 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 327 | 325 |
| Eltérés | -0,61 % |
1910-ben 600, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 369 lakosa volt.
2011-ben 366 lakosából 349 szlovák volt.
További információk
[szerkesztés]- E-obce.sk Archiválva 2007. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Unglovasd Szlovákia térképén
- Eobec.sk
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
