Ugrás a tartalomhoz

Jeszenőremete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeszenőremete (Vyšné Remety)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1412
PolgármesterMartin Dolinič
Irányítószám072 41
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség403 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület5,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 35″, k. h. 22° 19′ 00″48.826389°N 22.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 35″, k. h. 22° 19′ 00″48.826389°N 22.316667°E
[
Jeszenőremete weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenőremete témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jeszenőremete (1899-ig Felső-Remete, szlovákul: Vyšné Remety) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 10 km-re északra, a Vihorlát hegység lábánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A 14. századbanRemethe al. nom. Jezenew” alakban említi először oklevél. Német jogon épült fel a század második felében. A falut magát 1412-ben említik először, de 1437-ben a 65 portából már 28 üresen állt. A lakosok között még voltak németek, de a nevek a ruszin elem erős jelenlétére utalnak, akik valószínűleg a szomszédos, pásztori jogon alapított Felsőhalasból hatoltak be. 1449-ben „Olahremethe” néven tűnik fel, jelezve az oláh pásztorok betelepülését. Később a lakosság elszlovákosodott.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „REMETE. Sáros Remete, és Felső Remete. Két falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Tibéhez nem meszsze, mellynek filiáji, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Remete (Felső), orosz f., Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz északra 2 1/2 órányira: 52 romai, 207 gör. kath., 50 zsidó lak.. – Hegyes határ. Rengeteg erdőség. A faluhoz északra 2 kis órányira a Szninszki-Kamen hegynek legfelső tetején van egy tengerszem, vagy egy hegyi tó. Az ebből kiszakadó patak jó izű rákjairól és pisztrangjairól nevezetes, valamint arról is, hogy folyásában egy papiros-, 4 fürész-, számos liszt-malomra és vashámorra szolgáltat vizet. A vashámor a falun felül északra fekszik, s 257 r., 85 g. kath., 42 ev., 10 ref., 12 zsidó lakja. F. u. Sztáray, s m.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 442-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2003-ban 411 lakosa volt.

2011-ben 414 lakosából 390 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 15.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. december 15.)

További információk[szerkesztés]