Zahar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zahar (Záhor)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Szobránci
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1326
Polgármester Milan Šabak
Irányítószám 072 53
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 667 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 109 m
Terület 7,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Zahar (Szlovákia)
Zahar
Zahar
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 30″, k. h. 22° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 30″, k. h. 22° 12′ 00″
Zahar weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zahar (szlovákul: Záhor) község Szlovákiában a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 18 km északkeletre, de Ungvártól légvonalban csak 6 km-re nyugatra az ukrán határ mellett a Kelet-Szlovákiai síkságon fekszik.

Története[szerkesztés]

1326-ban „Mongath” alakban említik először. 1414-ben a leleszi konvent oklevele megerősíti határt Jenke és Zahar között, az oklevélben a település „Mongath alio nomine Zahar” alakban szerepel. A „Mongath” név 1358-ig volt használatos a falura, ezután már többnyire „Záhor, Zahar” néven szerepel az írott forrásokban. 1427-ben az adóösszeírás szerint 12 portája volt, ezzel a kisebb falvak közé számított. A bíró családja kivételével valamennyi családja adózott. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak. A 15–17. században a Ruszkai Dobó család birtoka, a pálóci uradalom része volt. 1567-ben 12 jobbágy és 14 zsellér háztartása volt, ez mintegy 160-180 lakost jelentett. A 16. század végén 11 szabad család is élt a faluban, az adózók száma 44 volt, a legtöbb a környéken. A 17. században a lakosság száma a hadak és a járványok pusztításai hatására csökkent, sokan elmenekültek a faluból. A falunak sokáig nem volt temploma, lakói a közeli Jenkére jártak istentiszteletre. A 16. században a lakosság a Dobó család nyomásra áttért a református hitre, ekkor épült első fatemploma, majd 1666-ban kőtemplomot építettek. 1715-ben 9 háztartás volt a településen, a nevekből ítélve többségük magyar volt. A Komoróczy, később a Barkóczy és a Berényi család birtoka. A 18. század közepén a munkácsi görög katolikus püspökség vizitációja megemlíti, hogy a község görög katolikus hívei, 8 család a bezői parókiához tartoznak. 1772-ben az urbárium szerint 32 jobbágycsalád, 8 zsellércsalád és 3 vagyontalan zsellércsalád élt a településen, mely ekkor Berényi Tamás birtoka. 1789-ben az egri püspökség fatemplomot építtetett a községben, mely Jenke filiája lett. 1828-ban 69 házában 642 lakos élt. 1832-ben cukorgyárat alapítottak itt, amely azonban nemsokára egy tűzvészben leégett. 1837-ben a Sztáray család szerzett birtokot a községben. Ebben az évben a községben 305 református, 211 görög katolikus, 85 római katolikus és 15 zsidó felekezetű lakos élt. Az 1864.évi kataszteri térkép földrajzi nevei, „Bocska tő“, „Bugyogós“, „Csikó láz“, „Csonkás“, „Fevnyes“, „Forrás“, „Galová“, „Gerdeny“, „Huscsava“, „Kertalja“, „Kis erdő“, „Konopianky“, „Križne zeme“, „Na bežovských“, „Nagy rét“, „Nyires“, „Patroka“, „Piszke“, „Szilas“, „Ung“, „Zahumenki“ és „Žsarov“ ősidők óta együtt élő magyar és szlovák lakosságra utalnak. A 20. századig a falu az Apponyiak birtoka volt. 1900-ban 901 lakos élt itt, többségben szlovákok, rajtuk kívül magyarok és németek. Legtöbbjük református, utánuk a görög katolikusok, majd a római katolikusok következtek.

Fényes Elek szerint "Zahar, Ungh vm. magyar-orosz falu, ut. p. Ungvárhoz nyugotra 1 mfdnyire: 85 romai, 211 g. kath., 305 ref., 15 zsidó lak. Ref. templom. Birják gr. Buttler örök., s mások."[2]

A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1066, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 720 lakosa volt.

2011-ben 667 lakosából 643 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma a 19. században épült.
  • Görög katolikus temploma 1957-ben a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]