Zahar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zahar (Záhor)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1326
Polgármester Milan Šabak
Irányítószám 072 53
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 661 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület7,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zahar (Szlovákia)
Zahar
Zahar
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 30″, k. h. 22° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 30″, k. h. 22° 12′ 00″
Zahar weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zahar (szlovákul: Záhor) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 18 km északkeletre, de Ungvártól légvonalban csak 6 km-re nyugatra, az ukrán határ mellett, a Kelet-Szlovákiai síkságon fekszik.

Története[szerkesztés]

1326-ban „Mongath” alakban említik először. A „Mongath” név 1358-ig volt használatos a falura, ezután már többnyire „Záhor”, „Zahar” néven szerepel az írott forrásokban. 1414-ben a leleszi konvent oklevele megerősíti a határt Jenke és Zahar között, az oklevélben a település „Mongath alio nomine Zahar” alakban szerepel. 1427-ben az adóösszeírás szerint 12 portája volt, ezzel a kisebb falvak közé számított. A bíró családja kivételével valamennyi családja adózott. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak. A 15-17. században a Ruszkai Dobó család birtoka, a pálóci uradalom része volt. 1567-ben 12 jobbágy és 14 zsellér háztartása létezett, ez mintegy 160-180 lakost jelentett. A 16. század végén 11 szabad család is élt a faluban, az adózók száma 44 volt, a legtöbb a környéken. A falunak sokáig nem volt temploma, lakói a közeli Jenkére jártak istentiszteletre. A 16. században a lakosság a Dobó család nyomásra áttért a református hitre, ekkor épült első fatemploma, majd 1666-ban kőtemplomot építettek.

A 17. században a lakosság száma a hadak és a járványok pusztításai hatására csökkent, sokan elmenekültek a faluból. 1715-ben 9 háztartás volt a településen, a nevekből ítélve többségük magyar volt. A Komoróczy, később a Barkóczy és Berényi család birtoka. A 18. század közepén a munkácsi görögkatolikus püspökség vizitációja megemlíti, hogy a község görögkatolikus hívei – 8 család – a bezői parókiához tartoznak. 1772-ben az urbárium szerint 32 jobbágycsalád, 8 zsellércsalád és 3 vagyontalan zsellércsalád élt a településen, mely ekkor Berényi Tamás birtoka. 1789-ben az egri püspökség fatemplomot építtetett a községben, mely Jenke filiája lett.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „ZAHORB. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, fekszik Sztavnához közel; határja tsekély.[2]

1828-ban 69 házában 642 lakos élt. 1832-ben cukorgyárat alapítottak itt, amely azonban nemsokára egy tűzvészben leégett. 1837-ben a Sztáray család szerzett birtokot a községben. Ebben az évben a községben 305 református, 211 görögkatolikus, 85 római katolikus és 15 zsidó felekezetű lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zahar, Ungh vm. magyar-orosz falu, ut. p. Ungvárhoz nyugotra 1 mfdnyire: 85 romai, 211 g. kath., 305 ref., 15 zsidó lak. Ref. templom. Birják gr. Buttler örök., s mások.[3]

Az 1864.évi kataszteri térkép földrajzi nevei: „Bocska tő“, „Bugyogós“, „Csikó láz“, „Csonkás“, „Fevnyes“, „Forrás“, „Galová“, „Gerdeny“, „Huscsava“, „Kertalja“, „Kis erdő“, „Konopianky“, „Križne zeme“, „Na bežovských“, „Nagy rét“, „Nyires“, „Patroka“, „Piszke“, „Szilas“, „Ung“, „Zahumenki“ és „Žsarov“ ősidők óta együtt élő magyar és szlovák lakosságra utalnak. A 20. századig a falu az Apponyiak birtoka volt. 1900-ban 901 lakos élt itt, többségben szlovákok, rajtuk kívül magyarok és németek. Legtöbbjük református, utánuk a görögkatolikusok, majd a római katolikusok következtek.

A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1066, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 720 lakosa volt.

2011-ben 667 lakosából 643 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma a 19. században épült.
  • Görögkatolikus temploma 1957-ben, a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (hu nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 9.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]