Kapás (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kapás (Priekopa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Első írásos említés 1418
Polgármester Peter Sekerák
Irányítószám 072 61
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 297 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság280 m
Terület12,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kapás (Szlovákia)
Kapás
Kapás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 22° 16′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 00″, k. h. 22° 16′ 17″
Kapás weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kapás (1899-ig Prikopa, szlovákul: Priekopa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 7 km-re keletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik. Külterülete egészen az államhatárig nyúlik.

Története[szerkesztés]

1418-ban Luxemburgi Zsigmond megerősítő oklevelében említik először, amelyben a nagymihályi és tibai uradalmat megerősíti birtokaiban. 1427-ben az adóösszeírásban malmot és 27 portát számláltak a faluban. 1567-ben a község mindössze három és fél porta után adózott. A 16. század második felében azonban jelentős betelepülések történtek és területe növekedett. 1599-ben már 23 jobbágyház és a soltész háza állt a faluban. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított, a 18. század elejére azonban – főként a kuruc harcok miatt – lakossága újra lecsökkent. 1715-ben mindössze 4, 1720-ban 5 háztartás volt a faluban.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PREKOPA. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tibéhez nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgyének szép javai szerént, első osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Prekopa, orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/2 órányira: 30 romai, 237 gör. kath., 18 zsidó lak. Határa hegyes és sovány, erdeje derék. F. u. Mokcsay, Pongrácz, Szemere, és a Kis-Ráthi plebanos.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A 1416. században északi szomszédságában volt Csertés falu, mely időközben elpusztult.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 529, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2003-ban 309 lakosa volt.

2011-ben 290 lakosából 278 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 20.)

További információk[szerkesztés]