Kapás (település)
| Kapás (Priekopa) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1418 | ||
| Polgármester | Peter Sekerák | ||
| Irányítószám | 072 61 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 282 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 280 m | ||
| Terület | 12,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Kapás weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapás témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kapás (1899-ig Prikopa, szlovákul: Priekopa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szobránctól 7 km-re keletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik. Külterülete egészen az államhatárig nyúlik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1418-ban Luxemburgi Zsigmond megerősítő oklevelében említik először, amelyben a nagymihályi és tibai uradalmat megerősíti birtokaiban. 1427-ben az adóösszeírásban malmot és 27 portát számláltak a faluban. 1567-ben a község mindössze három és fél porta után adózott. A 16. század második felében azonban jelentős betelepülések történtek és területe növekedett. 1599-ben már 23 jobbágyház és a soltész háza állt a faluban. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított, a 18. század elejére azonban – főként a kuruc harcok miatt – lakossága újra lecsökkent. 1715-ben mindössze 4, 1720-ban 5 háztartás volt a faluban.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PREKOPA. Tót falu Ungvár Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Tibéhez nem meszsze, mellynek filiája, határbéli földgyének szép javai szerént, első osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Prekopa, orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/2 órányira: 30 romai, 237 gör. kath., 18 zsidó lak. Határa hegyes és sovány, erdeje derék. F. u. Mokcsay, Pongrácz, Szemere, és a Kis-Ráthi plebanos.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A 14–16. században északi szomszédságában volt Csertés falu, mely időközben elpusztult.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 312 | 300 | 290 | 282 |
| Különbség | -3,84 % | -3,33 % | -2,75 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 278 | 282 |
| Eltérés | +1,43 % |
1910-ben 529, többségben ruszin anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2003-ban 309 lakosa volt.
2011-ben 290 lakosából 278 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2018. november 20.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal Archiválva 2007. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Kapás Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2009. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

