Veskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veskóc (Veškovce)
Veskóc református temploma
Veskóc református temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang Nagykapos városrésze
Első írásos említés 1331
Polgármester Peter Petrikán
Irányítószám 079 01
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veskóc (Szlovákia)
Veskóc
Veskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veskóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Veskóc (szlovákul: Veškovce) Nagykapos városrésze Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapos központjától 2 km-re északkeletre, az Ung és Latorca folyók között fekszik.

Története[szerkesztés]

1331-ben „Veskoch” néven említik először az írott forrásokban. 1415-ben „Welehkoch” néven említik. Nevezetesebb birtokosai a 15. században az Oroszok és Budaházyak, a 16. században a Fodor és Orosz családok voltak. A későbbi századokban helybéli kisnemesek birtokolták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VESZKÓCZ. Falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Dobruskához nem meszsze, mellynek filiája; határja jó.[1]

A falu első fatemploma 1820-ban épült. 1828-ban 65 házában 425 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Veskócz, Ungh v. magyar falu, Nagy-Kaposhoz 1 órányira: 82 rom. kath., 356 ref., 38 zsidó lak., reform. anyaszentegyházzal, s termékeny földekkel és rétekkel. F. u. többen, de a Budaházy nemzetség innen veszi praedicatumát. Ut. p. Ungvár.[2]

1869-ben 345, 1890-ben 370 lakosa volt. 1910-ben 456-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 1914-óta – Kiskapossal és Ungcsepellyel együtt – Nagykaposhoz tartozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templomát 1828 és 1835 között építették, mai formáját az 1927-es helyreállítás nyomán nyerte el.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.