Veskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veskóc (Veškovce)
Veskóc református temploma
Veskóc református temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rang Nagykapos városrésze
Első írásos említés 1331
Polgármester Peter Petrikán
Irányítószám 079 01
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veskóc (Szlovákia)
Veskóc
Veskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Veskóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Veskóc (szlovákul: Veškovce) Nagykapos városrésze Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapos központjától 2 km-re északkeletre, az Ung és Latorca folyók között fekszik.

Története[szerkesztés]

1331-ben „Veskoch” néven említik először az írott forrásokban. 1415-ben „Welehkoch” néven említik. Nevezetesebb birtokosai a 15. században az Oroszok és Budaházyak, a 16. században a Fodor és Orosz családok voltak. A későbbi századokban helybéli kisnemesek birtokolták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VESZKÓCZ. Falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Dobruskához nem meszsze, mellynek filiája; határja jó.[1]

A falu első fatemploma 1820-ban épült. 1828-ban 65 házában 425 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Veskócz, Ungh v. magyar falu, Nagy-Kaposhoz 1 órányira: 82 rom. kath., 356 ref., 38 zsidó lak., reform. anyaszentegyházzal, s termékeny földekkel és rétekkel. F. u. többen, de a Budaházy nemzetség innen veszi praedicatumát. Ut. p. Ungvár.[2]

1869-ben 345, 1890-ben 370 lakosa volt. 1910-ben 456-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 1914-óta – Kiskapossal és Ungcsepellyel együtt – Nagykaposhoz tartozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templomát 1828 és 1835 között építették, mai formáját az 1927-es helyreállítás nyomán nyerte el.

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.