Veskóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Veskóc (Veškovce)
Veskóc református temploma
Veskóc református temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Nagymihályi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang Nagykapos városrésze
Első írásos említés 1331
Polgármester Peter Petrikán
Irányítószám 079 01
Körzethívószám 056
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veskóc (Szlovákia)
Veskóc
Veskóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 45″, k. h. 22° 06′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veskóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Veskóc (szlovákul: Veškovce) Nagykapos városrésze Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapos központjától 2 km-re északkeletre az Ung és Latorca folyók között fekszik.

Története[szerkesztés]

1331-ban "Veskoch" néven említik először az írott forrásokban. 1415-ben „Welehkoch” néven említik. Nevezetesebb birtokosai a 15. században az Oroszok és a Budaházyak, a 16. században a Fodor és az Orosz családok voltak. A későbbi századokban a helybéli kisnemesek birtoka volt. A falu első fatemploma 1820-ban épült. 1828-ban 65 házában 425 lakos élt. 1869-ben 345, 1890-ben 370 lakosa volt.

Vályi András szerint „VESZKÓCZ. Falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Dobruskához nem meszsze, mellynek filiája; határja jó”.[1]

Fényes Elek szerint „Veskócz, Ungh v. magyar falu, Nagy-Kaposhoz 1 órányira: 82 rom. kath., 356 ref., 38 zsidó lak., reform. anyaszentegyházzal, s termékeny földekkel és rétekkel. F. u. többen, de a Budaházy nemzetség innen veszi praedicatumát. Ut. p. Ungvár”.[2]

1910-ben 456, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1914-óta Nagykaposhoz tartozik. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templomát 1828 és 1835 között építették, mai formáját az 1927-es helyreállítás nyomán nyerte el.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.