Oroszkomoróc
| Oroszkomoróc (Руські Комарівці) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Baranya község (2017. május 23. – ) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 16. század |
| Irányítószám | 89443 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1573 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 152,27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,33 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 31′ 13″, k. h. 22° 25′ 58″48.520278°N 22.432778°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 13″, k. h. 22° 25′ 58″48.520278°N 22.432778°E | |
 Oroszkomoróc
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Oroszkomoróc[2] (ukránul: Руські Комарівці [Ruszki Komarivci][2]) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól délkeletre,[3] Szerednyétől 5 km-re délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falu a 16. század elején települt. Első írásos említése 1543-ból származik „Komorocz” néven. Az Orosz- előtagot lakóinak nemzetisége után kapta, a közeli Palágykomoróctól való megkülönböztetésül.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOMORÓCZ. Orosz Komorócs, Sobráncz, Komorócz. Polanyi Komorócz. Három elegyes faluk Ungvár Várm. földes Uraik külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszenek Ungvárhoz mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Komarócz, Ungh v. orosz falu, Szerednyéhez nyugotra 3/4 mfldnyire: 18 romai, 503 g. kath. lak. Gör. kath. parochia. Nagy erdő. F. u. többen.”[5]
Nevét az 1904-es helységnévrendezés során „Oroszkomoró”-ra változtatták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz. 1939-ben visszakapta történelmi nevét.[3]
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Népesség
[szerkesztés]- 1910-ben 903 lakosából 82 magyar, 62 német és 759 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 31 római katolikus, 764 görögkatolikus, 12 református és 96 izraelita.[6]
- A ruszin lakosságú településnek 1940-ben 1110 lakosa volt, melyből 50 római katolikus, 934 görögkatolikus, 28 református és 98 izraelita volt.
- 2023-ban 1983 lakost regisztráltak a faluban.[7]
| Lakosok száma | 903 | 1110 | 1573 |
| 1910 | 1940 | 2001 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[8]
Nevezetességek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ a b Molnár D. István: Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ a b Sebestyén Zsolt. Kárpátalja helységnevei (pdf), lektorálta: Dr. Zopus András (magyar nyelven). ISBN 978-973-0-31294-2 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. március 18.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
- ↑ (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ ПЛАН соціально-економічного розвитку Баранинської територіальної громади на період 2023 - 2024 роки
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
