Hajasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hajasd (Волосянка)
Volosianka, Zakarpattia.jpg
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Nagybereznai járás
Rang falu
Alapítás éve 1768
Irányítószám 89030
Körzethívószám +380 03135
Népesség
Teljes népesség 1646 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 481 m
Terület 37,8 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hajasd (Ukrajna)
Hajasd
Hajasd
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajasd témájú médiaállományokat.

Hajasd (ukránul Волосянка [Voloszjanka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Nagybereznai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Keleti-Beszkidek keleti oldalán, Nagybereznától északkeletre, Határszög, Ligetes és Uzsok közt, az Ung folyó közelében fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu neve szláv eredetű, mely valószínűleg az ukrán volockij, vagy a román vlah, vagy a lengyel woloski melléknévből származik.

A falu 1904-ben kapta mai Hajasd nevét, melyet valószínűleg tévesen neveztek el Hajasdnak az ukrán haj (volosz, voloszjanj) haj, szőr, lószőr szavakból való származtatással.

Története[szerkesztés]

A falut a feltevések szerint román pásztorok alapították, vagy lakták egykor. Erre abból következtetnek, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban Vlah-nak nevezték a külterjes pásztorkodást folytatókat is, akik persze nem feltétlenül voltak románok, és Kárpátokban előfordult a Volosz családnév is amely szintén a voloh, vlah román származéka.

A falu nevét 1768-ban említette először oklevél Voloszanka néven.

1773-ban Voloszanka, 1800 körül Voloszánka, Wolosánka, 1851-ben Volánszka, 1913-ban Hajasd néven írták.

1904-ben a helységnévrendezéskor kapta a falu a mai magyar Hajasd nevet.

1910-ben 1586 lakosából 115 magyar, 81 német, 1353 ruszin volt. Ebből 63 római katolikus, 1381 görög katolikus, 92 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Hajasd Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynévmagyarázatok
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963856833X