Hajasd
| Hajasd (Волосянка) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1768 |
| Irányítószám | 89030 |
| Körzethívószám | +380 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1629 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 43,1 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 481 m |
| Terület | 37,8 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″48.980833°N 22.807222°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 51″, k. h. 22° 48′ 26″48.980833°N 22.807222°E | |
 Hajasd
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajasd témájú médiaállományokat. | |
Hajasd (ukránul: Волосянка [Voloszjanka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Keleti-Beszkidek keleti oldalán, Nagybereznától északkeletre, Határszög, Ligetes és Uzsok közt, az Ung-folyó partján fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu neve szláv eredetű, mely valószínűleg az ukrán volockij, vagy a román vlah, vagy a lengyel woloski melléknévből származik.
A falu 1904-ben kapta mai Hajasd nevét, melyet valószínűleg tévesen neveztek el Hajasdnak az ukrán haj (volosz, voloszjanj) haj, szőr, lószőr szavakból való származtatással.
Története
[szerkesztés]A falut a feltevések szerint román pásztorok alapították, vagy lakták egykor. Erre abból következtetnek, hogy a kárpátaljai ukrán nyelvjárásokban Vlah-nak nevezték a külterjes pásztorkodást folytatókat is – akik persze nem feltétlenül voltak románok. A Kárpátokban előfordult a Volosz családnév is, amely szintén a voloh, vlah román származéka.
A falu nevét 1768-ban említette először oklevél „Voloszanka” néven. 1773-ban „Voloszanka” formában írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VOLOSZANKA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik Ungvárhoz 6 mértföldnyire; határja sovány, vagyonnyai selejtesek.”[2]
1800 körül „Voloszánka”, „Wolosánka” alakban említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Volánszka, Ungh v. orosz f. Uszokhoz 1/2 órányira: 567 g. kath., 20 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
1904-ben a helységnév rendezéskor kapta a falu a mai magyar „Hajasd” nevet. 1913-ban „Hajasd” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 1586 lakosából 115 magyar, 81 német, 1353 ruszin volt; ebből 63 római katolikus, 1381 görögkatolikus, 92 izraelita volt.
- 2001-ben 1629-en lakták.
| 2001 | 1 629
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helynév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
