Lakárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lakárd (Lekárovce)
Lakárd címere
Lakárd címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Szobránci
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1365
Polgármester Milan Örmezey
Irányítószám 072 54
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 959 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 1370 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 107 m
Terület 0,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lakárd (Szlovákia)
Lakárd
Lakárd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 10″, k. h. 22° 09′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lakárd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lakárd (szlovákul: Lekárovce) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 12 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett, az Ung két partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a kőkorban, a bronzkorban és a vaskorban is éltek már emberek. A falut 1401-ben "Lekardhaza" néven említik először. A későbbiek során 1404-ben "Lakarch", 1427-ben Lakardfalva, 1437-ben "Lakar", 1451-ben "Lakard", 1469-ben "Lekár", 1499-ben "Lakard", 1504-ben "Lakaarth", 1599-ben "Lakarth" néven említik az írott források. A középkorban királyi birtokként Ung várának uradalmához tartozott. 1427-ben 16 portája volt. A 16. században a Drugeth család birtoka, a nevickei uradalom része. 1588-ban 31 háztartás volt a faluban, ebből 15 zsellérház volt. Később a Csákyak birtoka, majd a 18. században részben az ungvári uradalom része, részben a Leleszi prépostság birtoka. 1828-ban 143 házában 948 lakos élt.

Vályi András szerint "LAKART. Orosz falu Ungvár Várm. az Ungvári Uradalomban, lakosai többen ó hitűek, fekszik Jenke, és Őrnek szomszédságokban, határja jó termékenységű, vagyonnyai jelesek, és külömbfélék, el adásra módgyok van." [2]

Fényes Elek szerint "Lakárt, orosz-tót falu, Ungh vmegyében, az Ungh vize mellett: Ungvárhoz nyugotra 1 1/2 mfldnyire: 289 r. 553 g. kath., 5 zsidó lak. g. kath. paroch. templom. F. u. kamara." [3]

A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, utána Csehszlovákiához került.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1490, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1047 lakosa volt.

2011-ben 959 lakosából 940 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1784-ben épült a korábbi, 1774-ben lebontott templom helyén. 1834-ben egy földrengés súlyosan megrongálta, utoljára 1901-ben egy tűzvész után építették újjá.
  • A plébánia 1863-ban épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]