Koromlak
| Koromlak (Koromľa) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1337 | ||
| Polgármester | Silvia Žeňuchová | ||
| Irányítószám | 072 62 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 412 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 275 m | ||
| Terület | 13,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Koromlak weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Koromlak témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Koromlak (1899-ig Korumlya, szlovákul: Koromľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szobránctól 10 km-re délkeletre, a Koromlaki patak partján fekszik. Tengerszint feletti magassága 215 és 850 m között váltakozik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A hagyomány szerint neve a magyar korom főnévből ered és a falu szénégetőire utal. A szlovák név is a magyarból származik.
Története
[szerkesztés]A falut a nagymihályi uradalom területén a 14. század első felében alapították, de területén már a bronzkorban is éltek emberek. 1337-ben említik először, amikor nagymihályi András fia Jakov és Jakov fia László azért tiltakoztak Ung, Bereg és Szabolcs vármegyék közös kongregációján, mert Ung megye alispánja és Drugeth Vilmos várnagya a vlach jog alapján a koromlyai területre ruszin pásztor lakosságot telepített be. 1365-ben „Korumlia”, 1366-ban „Korumlya” a település neve. A falu – melynek élén a kenéz állt – 1373-ban a Drugethek birtoka és a tibai váruradalom része lett. 1418-ban „Koromlya”, 1437-ben „Koromplya” alakban említik. Egy 1454-ben kelt okirat megemlíti a régi falusi bíró, a scultetus soltész malmát. Lakói főként mezőgazdasággal, favágással, szénégetéssel foglalkoztak. Anyakönyveit 1766-tól vezetik, plébániája 1771-ben már létezett.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KORUMLYA. Oláh falu Ungvár Várm. földes Ura G. Sztárai Uraság, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Tibéhez nem meszsze, és annak filiája, határbéli földgye jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korumlya, Ungh vmegyében, orosz falu, Ungvárhoz északra 2 órányira: 23 római, 354 g. kath., 29 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Hegyes határ. Nagy erdő. F. u. gróf Sztáray örök. Horváth, s m.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 504 | 525 | 428 | 412 |
| Különbség | +4,16 % | -18,47 % | -3,73 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 404 | 412 |
| Eltérés | +1,98 % |
1910-ben 636, többségben szlovák anyanyelvű lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2003-ban 538 lakosa volt.
2011-ben 481 lakosából 410 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 15.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
Források
[szerkesztés]- Vavrinec Žeňuch 2021: Dejiny farnosti Koromľa
További információk
[szerkesztés]- Községinfó
- Koromlak Szlovákia térképén
- Ruszinok és pásztor-lakosság Kelet-Szlovákiában a középkorban
- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben

