Jenke
| Jenke (Jenkovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1288 | ||
| Polgármester | Jaroslav André | ||
| Irányítószám | 072 52 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 407 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 107 m | ||
| Terület | 14,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′ 15″, k. h. 22° 12′ 31″48.654167°N 22.208611°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 15″, k. h. 22° 12′ 31″48.654167°N 22.208611°E | |||
| Jenke weboldala | |||
 | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Jenke (szlovákul: Jenkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Nagymihálytól 32 km-re délkeletre, Ungvártól 8 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]1288-ban említik először. Története során a Jenkey, Leszteméri és Nagymihályi családok birtoka. A 18. században a Mokcsay és Horváth családok birtokában találjuk. 1715-ben hét háztartás volt a faluban.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „JENKE. Tót falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Pálótzhoz 1 2/4 mértföldnyire, határja jó, vagyonnyai külömbfélek.”[2]
A 19. században az Ibrányi család tulajdona. 1828-ban 83 házában 725 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással és háziiparral foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jenke, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Ungvárhoz észak-nyugotra 1 1/2 órányira: 203 r., 220 gör. kath., 184 ref., 114 zsidó lak., kath. paroch. és ref. anyatemplommal, synagógával, s termékeny határral. F. u. Pongrácz Ferencz, Pribék, s m.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 416 | 429 | 449 | 407 |
| Különbség | +3,12 % | +4,66 % | -9,35 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 410 | 407 |
| Eltérés | -0,73 % |
1910-ben 724, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2003-ban 450 lakosa volt.
2011-ben 453 lakosából 431 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1859. november 27-én Margitay Tihamér magyar festőművész.
- Itt született 1939. október 13-án Július Béreš szlovák régész.
- Itt szolgált Haan János (1779-1855) evangélikus lelkész.
- Itt szolgált Szvoboda Ferenc (1881–1968) kárpátaljai katolikus pap, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzója.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent István király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 11.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
