Alsóhunkóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóhunkóc (Choňkovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rang község
Első írásos említés 1409
Polgármester Ján Skyba
Irányítószám 072 63
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség537 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság218 m
Terület18,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóhunkóc (Szlovákia)
Alsóhunkóc
Alsóhunkóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′, k. h. 22° 15′Koordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 22° 15′
Alsóhunkóc weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhunkóc (szlovákul: Choňkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 7 km-re északkeletre, a Szobránci-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1409-ben „Hunkolch” néven az ungi ispánság birtokainak összeírásában említik először. A tibai váruradalomhoz tartozott. Lakói mezőgazdasággal, favágással foglalkoztak.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „HUNKÓCZ. Tót falu Ungvár Várm. birtokosai Szirmay Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik a’ Sobrántzi járásban, Tibének filiája, határja gazdag, vagyonnyai jelesek.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hunkocz, orosz falu, Ungh vmegyében, Ut. p. Szobránczhoz nyugot-éjszakra egy órányira: 14 romai, 369 g. kath., 3 evang., 25 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Hegyes határ. Szép erdő. Fürészmalom. F. u. gr. Sztáray, Fekete, Pribék.”[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 717, túlnyomórészt szlovák nemzetiségű lakosa volt.

2001-ben 617 lakosából 605 szlovák nemzetiségű volt.[4]

2011-ben 577 lakosából 550 szlovák és 22 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falunak három temploma van, közülük a barokk görögkatolikus templom műemlék.
  • Határában állnak Tiba várának romjai.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 30.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis