Határszög (település)
| Határszög (Верховина-Бистра) | |
| A falu főutcája | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1582 |
| Irányítószám | 89015 |
| Körzethívószám | 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 631 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 25,63 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 579 m |
| Terület | 24,622 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Határszög témájú médiaállományokat. | |
Határszög (ukránul: Верховина-Бистра) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Keleti-Beszkidekben, Nagybereznától északkeletre, a lengyel határ mellett, Kiesvölgy, Ligetes és Hajasd közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Határszög ukrán neve (Verhovinabisztra) szláv, víznév eredetű. Nevének verhovina előtagja a falu fekvésére utal, magyar jelentése: az Északi-Kárpátok belső oldalán fekvő hegyvidék, felföld, hegyes vidék. Nevének bisztra utótagja az ukrán, ruszin bisztrij-ből ered, magyar jelentése gyors, sebes.
Története
[szerkesztés]Határszög (Verhovinabisztra) nevét 1582-ben említette először oklevél. 1773-ban „Bisztra”, „Bisztry” alakban írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BISZTRA. Ó Bisztra. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Karpat hegyeknek legmagossabb részeinél, kis határa van, negyedik Osztálybéli.”[2]
1800 körül „Verhovinabiszta” formában említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bisztra, (Verchovina), orosz falu, Ungh vmgyében, közel a galicziai határszélhez: 2 r., 413 g. kath., 10 zsidó lak. Sovány köves határ. – Fenyves erdő. Gör. katholikus paroch. templom. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
Nevét 1904-ben változtatták „Határszög” névre, mert a falu az akkori történelmi országhatár közelében feküdt. 1913-ban „Határszög” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 792-en lakták, ebből 9 magyar, 14 német, 769 ruszin volt, melyből 778 görögkatolikus, 14 izraelita volt.
- 2001-ben 631-en lakták.
| 2001 | 631
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 9.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
