Viharos
| Viharos (Вишка) | |
 | |
| Viharos Mihály arkangyal tiszteletére szentelt fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Csontos község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 883 fő (2001)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 19″, k. h. 22° 42′ 33″48.938611°N 22.709167°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 19″, k. h. 22° 42′ 33″48.938611°N 22.709167°E | |
 Viharos
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Viharos témájú médiaállományokat. | |
Viharos vagy Viska (ukránul: Вишка [Viska], oroszul: Вишкова [Viskova], szlovákul: Viška) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Többségben görögkatolikus ruszin község Ungvártól 65 km-re északkeletre.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv, személynév eredetű.
Története
[szerkesztés]Viharos nevét 1602-ben említette először oklevél „Viska” néven. 1773-ban „Viska”, „Wisky” formában említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VISKA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Szent Korona, lakosai többen ó hitüek, fekszik Ungvárhoz 5 mértföldnyire; határja tsekély termésű.”[2]
1800 körül „Viszka”, 1808-ban „Viska”, „Wysska” néven írták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viska, Ung v. orosz falu, Lyuta fil., 308 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
A település nevét 1904-ben Viharosra magyarosították. A trianoni békéig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott. Utolsó hivatalos magyar neve Viska volt, ami ebből az időszakból való.
1944 őszén a szovjet csapatok megszállták. Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 897, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
- 2001-ben 883-an lakták.
| 2001 | 883
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Szent Mihály tiszteletére szentelt fatemploma a 18. században épült. Alaprajzi elrendezésében a csontosi templomhoz hasonló.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 19.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 19.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
