Ligetes
| Ligetes (Луг) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 89030 |
| Körzethívószám | (+380) 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 433 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 15,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 452 m |
| Terület | 28,77 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 58′ 57″, k. h. 22° 46′ 44″48.982500°N 22.778889°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 57″, k. h. 22° 46′ 44″48.982500°N 22.778889°E | |
 Ligetes
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ligetes témájú médiaállományokat. | |
Ligetes (ukránul: Луг [Luh]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybereznától északkeletre, Fenyvesvölgy és Hajasd közt, az Ung felső folyásának partján fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv eredetű. A ruszin, ukrán Lug szóból eredőnek tartják. Magyar jelentése: rét, lapályos erdő, mező, tisztás az erdőben.
Története
[szerkesztés]Ligetes (Luh) egy erdei tisztáson települt falu. Nevét 1602-ben említette először oklevél „Luh” néven. 1773-ban „Luch” formában írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUCS. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Ungvárhoz 5 mértföldnyire, határja soványas.”[2]
1800 körül és 1851-ben „Luch” néven említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Luch, orosz falu, Ungh vármegyében, Uzsokhoz 1 1/4 mfdnyire: 204 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. a kamara. Vt. p. Ungvár.”[3]
A falu a mai Ligetes nevét az 1904-es országos helységnévrendezés alkalmával kapta, szláv tükörfordítással. 1913-ban „Ligetes” néven írták.
A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 371 lakosából 10 magyar, 14 német, 347 ruszin volt; ebből 348 görögkatolikus, 5 református, 14 izraelita volt.
- 2001-ben 433-an lakták.
| 2001 | 433
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai településnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 6.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 6.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
