Ókemence
| Ókemence (Кам'яниця) | |||
 | |||
| Ókemence látképe a nevickei várból | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Felsődomonya község (2020–) | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1350 | ||
| Irányítószám | 89411 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1876 fő (2001)[1] | ||
| Népsűrűség | 15 633,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 160 m | ||
| Terület | 0,12 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 41′ 36″, k. h. 22° 24′ 22″48.693333°N 22.406111°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 36″, k. h. 22° 24′ 22″48.693333°N 22.406111°E | |||
 Ókemence
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ókemence témájú médiaállományokat. | |||
Ókemence (ukránul: Кам'яниця [Kamjanicja]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól északkeletre, az Ung-folyó partján, Nevicke és Kapuszög közt fekvő település. Ókemencénél található az Ung folyón 1941-ben átadott Ung-völgyi Vízerőmű duzzasztó- és vízkivételi műve.
Története
[szerkesztés]Ókemence nevét 1451-ben említette először oklevél „Kemencze” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KEMENCZE. Ó, és Új Kemencze. Két orosz falu Ungvár Várm. földes Urok a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszenek nem meszsze Ung vizétől, Új Kemenczének vidékje soványos, vagyonnyai selejtesek, amá pedig a’ természetnek szép javaival megáldatott.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kemencze (Ó), Ungh vmegyében, orosz falu, Ungvárhoz északra 1 1/4 órányira: 25 római, 306 g. kath., 6 zsidó lak. Kallómalom. F. u. a kamara.”[3]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Az első világháborút követően a községet a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 630 lakosából 59 magyar, 34 német, 512 ruszin volt; ebből 49 római katolikus, 522 görögkatolikus, 43 izraelita volt.
| 2001 | 1 876
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. július 2.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. július 2.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
