Mátyóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mátyóc (szlovákul: Maťovce) Mátyócvajkóc településrésze, korábban önálló község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 6 km-re (Légvonalban 4,5 km-re) keletre az ukrán határ mellett fekszik. A mai Mátyócvajkóc keleti településrészét képezi. Északi szélesség: 48 33' 58" Keleti hosszúság: 22 08' 33"

Beépített területe 13ha, szántóföldekkel, rétekkel együtt kb. 510ha. Szomszédja, Vajkóc község beépített területe 5 ha, szántóföldekkel, rétekkel együtt kb. 485ha. A két község közvetlenül egymással kelet – nyugat irányban határos.

Szomszéd települése: északról Lakárd és Bajánháza, délről pedig Dobóruszka. Nyugatról Vajkóc és Veskóc községgel határos, keletről Mátyóc kiterjedt területének határát képezi a szlovák – ukrán államhatár, amelyen egyelőre nem lehet átjárni. Napos és száraz időben Ungvár épületei is láthatóak.

Története[szerkesztés]

Neve eredetileg "Porchal" (1279), majd "Matyuch-Porchal (Zigeth)". [1]

Mai nevén 1427-ben említik először. A falu az ungvári vár uradalmához tartozott. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, imaház és paplak épült. Ezeket később az ellereformáció hatására lerombolták.

Vályi András szerint "MATYÓCZ. Matyovec. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Orosz Uraság, lakosai többfélék, fekszik Doboruskához nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, el adásra alkalmatos módgyok van." [1]

Fényes Elek szerint "Mátyócz, magyar-orosz falu, Ungh vármegyében, Dobó-Ruszkához egy órányira, 256 r., 131 g. kath., 12 evang., 100 ref., 23 zsidó lak. F. u. Orosz, Berzeviczy stb." [2]

1910-ben 523, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma 1911-ben épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

  • Van egy iskolája is, mely egy időre bezárt ugyan mert kevés gyerek volt, de később újra kinyitott. Most az 1-4 osztály található meg. A falu gyermekei itt kezdik tanulmányaikat, majd tovább mennek a nagykaposi Erdélyi János Alapiskolába. Bár kicsi a létszám, de a gyerekek nagyon jól érzik magukat. Minden évben tanulnak műsorokat, anyák napjára, karácsonyra és évvégére is a két tanító segítségével tanulják meg.
  • Mátyóc községben is van falunap, melyet augusztus végén tartanak a falubeliek. A címerben egy juhász és kutyája szerepel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]