Andrásháza (Ukrajna)
| Andrásháza (Андріївка) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szerednye község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1417 |
| Irányítószám | 89455 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 280 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 518,52 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,54 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 31′ 34″, k. h. 22° 32′ 59″48.526111°N 22.549722°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 34″, k. h. 22° 32′ 59″48.526111°N 22.549722°E | |
 Andrásháza
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andrásháza témájú médiaállományokat. | |
Andrásháza (ukránul: Андріївка [Andrijivka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól északnyugatra, Szerednye délkeleti szomszédja. Határában folyik a Sztára.
Története
[szerkesztés]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ANDRÁSOCZ. Orosz falu Ungvár Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Ungvártól négy és 1/4 mértföldnyire, Bereg Vármegyének szomszédságában. Szőlei, és makk hozó fái, nem külömben tűzi fája is kevés lévén, tsekély vagyonnyai szerént harmadik Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Andrasócz, orosz falu, Ungh vgyében, ut. p. Szerednyéhez 1 mfdnyire, Bereg vgye szélén; 2 r., 324 g. kath., 5 zsidó lak., kik földmivelésből és szőlőmunkálásból élnek. Határa hegyes és sovány. F. u. a Szerednyei uradalom.”[2]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 2020-ig közigazgatásilag Ungfarkasfalvához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 452 lakosából 43 német, 409 ruszin volt; ebből 8 római katolikus, 401 görögkatolikus, 43 izraelita volt.
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 18.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 18.)
