Ugrás a tartalomhoz

Felsőrőcse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kisgajdos szócikkből átirányítva)
Felsőrőcse (Veľké Revištia)
Felsőrőcse zászlaja
Felsőrőcse zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1335
PolgármesterMartin Hrunka
Irányítószám072 43
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség484 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület10,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′ 32″, k. h. 22° 05′ 28″48.742300°N 22.091200°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 32″, k. h. 22° 05′ 28″48.742300°N 22.091200°E
Felsőrőcse weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőrőcse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőrőcse (1899-ig Felső-Reviscse, szlovákul: Veľké Revištia) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szobránctól 6 km-re nyugatra, a Feketevíz és az E58-as út között fekszik.

Története

[szerkesztés]

1335-ben említik először.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „REVISTYE. Sáros, és Felső Revistye. Két tót falu Ungvár Várm., földes Urai több Uraságok; fekszenek Tibéhez nem meszsze, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaik meglehetősek.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Reviscse, (Felső), magyar-tót falu, Ungh vmegyében, 60 romai, 54 g. kath., 2 evang., 193 ref., 25 zsidó lak. Ref. szentegyház. Termékeny, róna határ. F. u. gr. Sztáray Kristóf örökösei, gr. Waldstein, Pribék, Szemere, Draveczky, Olcsváry, Viczmándy nemzetségek.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság573531520484
Különbség -7,32 % -2,07 % -6,92 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság493484
Eltérés-1,82 %

1880-ban 344 lakosából 293 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 552 lakosából 433 szlovák és 39 magyar anyanyelvű volt, illetve cigány lakosai is voltak.

2003-ban 535 lakosa volt.

2011-ben 550 lakosából 501 szlovák volt.

2021-ben 503 lakosából 494 (+1) szlovák, 2 magyar, (+1) cigány, (+7) ruszin, 4 (+2) egyéb és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Klasszicista stílusban épült református temploma 1843–1844-ben.
  • Neoklasszicista kúria a 19. század végéről

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)
  5. ma7.sk