Ungtarnóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ungtarnóc (Тарнівці)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ungvári járás|Ungvári
Rang falu
Irányítószám 89420
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 229,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1,54 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ungtarnóc (Ukrajna)
Ungtarnóc
Ungtarnóc
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 35′, k. h. 22° 13′Koordináták: é. sz. 48° 35′, k. h. 22° 13′

Ungtarnóc (ukránul Тарнівці): falu Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban. Közigazgatásilag hozzá tartozik Sislóc, Botfalva.

Fekvése[szerkesztés]

Ungtarnóc Ungvártól 8 kilométerre délnyugati irányban, az Ung bal partján terül el. Közeli települések: Botfalva, Sislóc, Bátfa, Palló, Gálocs, Őrdarma.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1869 – 393 fő
  • 1890 – 350 fő
  • 1910 – 412 fő
  • 1940 – 464 fő
  • 1944 – 411 fő
  • 1969 – 557 fő
  • 1989 – 849 fő, magyar 467 fő
  • 1991 – 870 fő, magyar 445 fő
  • 2001 – 853 fő, magyar 354 fő – 41,5%, ukrán 57%

Nevének eredete[szerkesztés]

„… Az elsődleges Tarnóc helynév szláv eredetű… Töve az ószláv (Tornb »tövis«, tüske, kökény”

Története[szerkesztés]

A krónikák első ízben az 1300-as évek elején említik, mint lakott helyet. Első birtokosai a községnek nevet adó Tarnócziak voltak. Később adomány útján a Bukóczi család bír itt részekkel. 1554-ben egy egész porta népessége kihalt pestisben. 1599-ben 21 lakóházát adóztatják. 1696-ban 16 magyar családfőt írtak össze. 1720-ban nyolc jobbágyháztartása közül hat magyar, ekkoriban Csernek Pál és György a település földesura. 1828-ban 36 házból áll a falu 302 lakossal. 1848 előtt a híres Mikszáth-regényből (Különös házasság) ismert Bernáth Zsigmondnak van itt birodalma. 1910-ben már 412 lelket számlál a falu, rá tíz évre a világégést követően valamivel kevesebbet, 367-et. A második világháború előtti időkben 450-en élnek itt, néhány szlovák és ruszin családon kívül valamennyien magyarok.

1944 őszén a bevonuló szovjet katonák közel félszáz helybéli férfit hurcolnak el a lágerekbe.

Emlékhelyei, nevezetességei[szerkesztés]

Mai református templomát a gyülekezet 1830-ban kezdte el építeni, melyet csak 1875-ben tudtak befejezni. A templomnak 1905-ig két harangja volt. Az írások tanúsága szerint a kisebbiken a következő felirat volt olvasható: Jezus Nazaremus Rex Judeorum, 1625. 1905-ben az új harangok vásárlásakor a régieket odaadták a harangöntőnek. Az egykori itteni földbirtokos, Buttler János nevét Mikszáth Kálmán „Különös házasság” c. regénye tette a nagyközönség számára ismertté. A Buttler-kastély ugyan az Őrdarma melletti Bozos tanyán épült fel, ám a grófnak kiterjedt uradalma volt Ungtarnócon is. A Buttler család – erről is megemlékeznek a krónikák – igen bőkezűen támogatta a környék református gyülekezeteit.

A község római és görög katolikus templomát néhány évvel ezelőtt szentelték fel.

Gazdasága[szerkesztés]

A Konnik farmergazdaság jelenleg több mint száz munkást foglalkoztat. A helybéliek a háztájiban nem csak önellátásra termelnek, a környékbeli földekről lekerülő termés jelentős része – főként burgonya és gyümölcs – az ungvári piacra kerül. A tejtermékek egy része szintén a városba kerül eladásra.

A községi tanács címe[szerkesztés]

  • magyarul: 89420, Ungtarnóc, Gorkovo út 107A
  • ukránul: 89420, с.Тарновці , вул. Горького, 107 А
  • Polgármesteri hivatal telefonszáma: (+380-31-22) 73-34-44

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]