Ungpéteri
| Ungpéteri (Petrovce) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Szobránci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1571 | ||
| Polgármester | Pavel Tomčo | ||
| Irányítószám | 072 62 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | SO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 210 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 279 m | ||
| Terület | 16,48 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 42′ 23″, k. h. 22° 19′ 25″48.706389°N 22.323611°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 23″, k. h. 22° 19′ 25″48.706389°N 22.323611°E | |||
| Ungpéteri weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ungpéteri témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Ungpéteri (1899-ig Petrócz, szlovákul: Petrovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szobránctól 13 km-re délkeletre, az ukrán határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést egy Péter nevű soltész alapította 1500 körül a Drugeth család birtokán. 1571-ben említik először. 1599-ben 27 ház állt itt. Később a lakosság száma csökkent. 1715-ben 6, 1720-ban 9 háztartása volt. A 18. században a település újra fejlődött. A század második felétől templomában görögkatolikus papok szolgáltak.
A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „PETRÓCZ. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkább ó hitüek, fekszik Ungvárhoz 2 mértföldnyire, határjának közép termékenységéhez képest, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 36 házában 298 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Petrócz, tót-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Ungvárhoz északra 1 1/4 mfdnyire: 176 romai, 90 gör. kath., 10 zsidó lak. Derék bikkes erdő. Sok és hires gesztenye. F. u. Petróczy.”[3]
A trianoni diktátumig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 295 | 234 | 210 | 210 |
| Különbség | -20,67 % | -10,25 % | +0 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 211 | 210 |
| Eltérés | -0,47 % |
1910-ben 545, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 267 lakosa volt.
2011-ben 218 lakosából 212 szlovák volt.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
A Szobránci járás települései | ||
|---|---|---|
Szobránc (Sobrance) | ||
|  | |
