Ubrezs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ubrezs (Úbrež)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Szobránci
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1337
Polgármester Dr. Jozef Antonič
Irányítószám 072 42
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám SO
Népesség
Teljes népesség 690 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Terület 17,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ubrezs (Szlovákia)
Ubrezs
Ubrezs
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 10″, k. h. 22° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 10″, k. h. 22° 07′ 30″
Ubrezs weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ubrezs (szlovákul: Úbrež) község Szlovákiában a Kassai kerület Szobránci járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szobránctól 8 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1337-ben "Jezenew seu Obres" néven említik először, amikor a nagymihályi nemesek egyik ága felosztva a nagymihályi uradalom egy részét Ubrezs területén is megosztozik. Első említése arra utal, hogy a település a korábbi jeszenői határ egy részén alakult ki valószínűleg még a 13. században. A későbbiek során a település nevét "Erbes, Vbres, Wbres, Obrys, Obres, Ubres" alakban találjuk a korabeli forrásokban. Mai hivatalos nevét csak 1920-ban kapta. Első házai feltehetően a Debra-domb alatt a Rika-patak partján a mai malom környékén fekvő fás helyen épültek. Nevét a szláv „U Briez” alakból származtatják. Később ez az első település egy vízmegosztási vita következményeként megszűnt. Lakói a Debra-dombon a mai temető helyén építettek fatemplomot, melyet 1374-ben említenek először. A falu birtokosai a 15. század elejéig nagymihályi és tibai nemesek voltak, részben pedig a jeszenői uradalomhoz tartozott. Később szerdahelyi, szeretvai, deregnyői nemesek, valamint a Sós, Daróczi és Sztáray családok is szereztek itt birtokot. A Sztáray családnak itteni nagybirtokán két malma és kastélya is állt, mely egészen 1947-ig fennmaradt. A település vásárairól is híres volt, melyeket az I. világháborúig évente négyszer tartottak. A 15. század elején lakói főként állattartással foglalkoztak. Az 1598-as adóösszeírás szerint Ubrezs a környék településeinek igazgatási központja is volt és maradt a Szobránci járás megalakulásáig. 1723-ban, 1726-ban és 1729-ben a rossz termés miatt éhínség pusztított, 1734-ben és 1735-ben pedig nagy árvíz volt, melyet szárazság követett.

A görög katolikus plébániájáról 1751-ben tudunk először. A község görög katolikus templomát 1792-ben szentelték fel a Vígasztaló Szentlélek tiszteletére. Később a római katolikus hívek száma is megnőtt, plébániájuk 1863-ban alakult, ebben az évben épült fel Szent István tiszteletére szentelt templomuk, mely Tiba filiája lett.

1750-ben Sztáray gróf a temető alatt malmot építtetett, melynek tulajdonosa később a Horák család lett. Tőlük 1880-ban a Macík család vásárolta meg, akik kőfalakkal erősítették meg. 1933-tól a Štec családé, akik 1947-ben lebontották és helyén 1949-ben új, modern villanyhajtású malmot építettek, mely 1963-ig működött. 1880-ban posta, 1900-ban csendőr őrszoba létesült a községben. A tűzoltó egylet 1926-ban alakult, a telefont 1930-ban, a villanyt 1948-ban vezették be.

Az adóösszeírások szerint 1427-ben Ubrezs a nagyobb falvak közé számított 22 portával. Később a lakosság száma csökkent. 1567-ben 2 egész és 8 fél jobbágytelke volt, mely 6 adózó portának felelt meg. 1588-ban 5 és fél portával adózott. 11 jobbágy háztartásán kívül 8 zsellér háztartása, a bíró és a molnár háza, valamint 2 szabad, adót nem fizető háztartása volt. Lakói ekkor többségben ruszin eredetűek voltak. 1599-ben 37 lakott jobbágyház állt a községben. A 17. században és a 18. század elején a kuruc háborúk és a járványok hatására a lakosság száma jelentősen visszaesett. 1715-ben 6 jobbágy, 1720-ban 9 jobbágy és egy zsellér háztartása volt. 1828-ban 103 házában 709 lakos élt. lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak, később sokan foglalkoztak kézművességgel is. Asztalosok, ácsok, kovácsok, bognárok, cipészek éltek itt, de néhányan faárukészítéssel is foglalkoztak. A II. világháború után egyre több kőműves is élt a községben. 1869-ben 803 lakosa volt, míg 1900-ban elérte a lakosság a maximumát, 1025 főt. A 20. század elején sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra.

A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Vályi András szerint " UBRICS, vagy Ubris. Orosz falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai ó hitüek, fekszik Tibéhez közel, és annak filiája; határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint " Ubris, Ungh vmegyében, orosz-tót falu, ut. p. Szobránczhoz északra 1 3/4 órányira: 217 romai, 423 gör. kath., 5 ref., 77 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. F. u. gr. Sztáray Kristóf örökösei." [3]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1016, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 650 lakosa volt.

2011-ben 690 lakosából 480 szlovák és 192 roma volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görög katolikus templomát 1792-ben szentelték fel a Vígasztaló Szentlélek tiszteletére. *Szent István tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1858-ban épült.
  • Ortodox temploma 1997-ben épült a Szentlélek tiszteletére.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]