Sóhát (település)
| Sóhát (Чорноголова) | |
 | |
| Sóhát Görögkatolikus fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bercsényifalva-Kisberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1500 |
| Irányítószám | 89042 |
| Körzethívószám | +380 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1336 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 14,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 324 m |
| Terület | 92,809 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 03″, k. h. 22° 36′ 25″48.850833°N 22.606944°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 03″, k. h. 22° 36′ 25″48.850833°N 22.606944°E | |
 Sóhát
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sóhát témájú médiaállományokat. | |
Sóhát (1899-ig Csornoholova, Csernoholova, ukránul: Чорноголова [Csornoholova], oroszul: Черноголова [Csernogolova], szlovákul: Černohlava) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 45 km-re északkeletre, a Bacsova és a Lyuta összefolyásánál található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv eredetű. Magyar neve a Soloni és Horb községrészek nevének fordításával keletkezett.[2]
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSERNOHOLOVA. Csernohova. Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik az Ungvári kerűletben. Határja középszerű.”[3]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csornoholova, orosz falu, Ungh vgyében, N. Bereznához 6 órányira: 8 r., 614 g. kath., 14 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal, jó savanyúvizzel, szép bikkes erdővel. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[4]
A trianoni békéig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 1570 lakosából 92 magyar, 181 német, 1 szlovák, 1 román, 1291 ruszin, 1 horvát és 3 egyéb anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 85 római katolikus, 1269 görögkatolikus, 7 református és 209 izraelita.[5]
- 1991-ben körülbelül 1700 görögkatolikus lakosa volt.
- 2001-ben 1336-an lakták.
| 1910 | 1 570
|
| 2001 | 1 336
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[6]
Nevezetességek
[szerkesztés]Görögkatolikus fatemploma 1794-ben épült. Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A templom hosszanti elrendezésű, oszlopos tornáccal. Tornya a bejárat fölött emelkedik, körerkélyes, hagymasisakos. A szentély kezdetét szerény méretű huszártorony jelzi a tetőzeten.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok a Nagybereznai járásból (pdf). [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 26.)
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 11.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 11.)
- ↑ (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
