Nevicke
| Nevicke (Невицьке) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Ungvári járás |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1285 |
| Irányítószám | 89410 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1032 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 34 400 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Terület | 0,03 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Nevicke
Pozíció Ukrajna térképén
| |
| é. sz. 48° 40′ 31″, k. h. 22° 23′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 31″, k. h. 22° 23′ 29″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nevicke témájú médiaállományokat. | |
Nevicke (ukránul Невицьке [Nyevicke]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Nevicke Ungvártól 12 km-re fekszik északi irányban, az Ung folyó völgyében.
Történelem[szerkesztés]
Nevicke a korai vaskor óta lakott vidék. Erre utalnak az ásatások során talált i. e. 9-8. századból való kardok és ékszerek. Történelme összefonódott a nevickei vár történetével. Közelében négy kurgánból álló temetkezési helyet tártak fel, amelyek még az időszámításunk előtti 6-4. évszázadból származnak. Az egyikben hamvasztásos urnasírt találtak.
A Nevicke fölött emelkedő várat már 1272 ben említették, mint bevehetetlen erődítményt.
A falu sorsa a későbbiekben is a vár sorsával osztozott. A 14. században Aba Amadéé volt, majd a Drugeth család birtoka lett a Nevickei várral együtt.
A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.
1910-ben 767 lakosából 57 magyar, 9 német, 696 ruszin volt. Ebből 20 római katolikus, 722 görögkatolikus, 16 izraelita volt.
Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Ukrán és ruszin lakosságú falu. Lakóinak száma 1032 fő.
Közlekedés[szerkesztés]
A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
További információk[szerkesztés]
- Nevicke – Kárpátaljaturizmus.net
- SzSzKSz topográfiai térképe[halott link]
- Ung vármegye domborzati térképe és leírása
- Ung vármegye közigazgatási térképe
- Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
