Nagyláz
| Nagyláz (Великі Лази) | |||
.JPG) | |||
| A Plotényi-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Baranya község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 14. század | ||
| Irányítószám | 89440 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1423 fő (2001)[1] | ||
| Népsűrűség | 4 906,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 0,29 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 33′ 35″, k. h. 22° 23′ 25″48.559722°N 22.390278°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 35″, k. h. 22° 23′ 25″48.559722°N 22.390278°E | |||
 Nagyláz
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyláz témájú médiaállományokat. | |||
Nagyláz[2] (ukránul: Великі Лази [Veliki Lazi][2]) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ungvártól délkeletre,[3] Cigányos déli szomszédságában fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu a 14. század elején települt az Ungvár és Munkács közötti országút mentén. Első írásos említése 1337-ből származik, „Laz” néven. 1342-ben a település egy része Szaniszló oláh vajdáé volt, aki a Drugetektől kapta telepítő munkája jutalmaként. 1387-ben fiát, az oláh Lázi Istvánt említik. 1417-ben a szomszédos (Helmecből kivált) Denglázon rutén jobbágyokat említenek.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LÁZ. Falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai külömbfélék, fekszik Vásárhelyhez nem meszsze, határja közép termékenységű.”[4]
Az Alsó-, majd Nagy- megkülönböztető jelzést Dengláztól való megkülönböztetésül kapta, mellyel 1911-ben egyesült „Nagyláz” néven.[3]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajnához tartozik.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 790 lakosából 164 magyar, 38 német, 5 szlovák, 582 ruszin és 1 egyéb anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 91 római katolikus, 633 görögkatolikus, 20 református és 46 izraelita.[5]
| 1910 | 790 |
| 2001 | 1 423 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[6]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2001-es ukrajnai népszámlálás".
- 1 2 Molnár D. István. "Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven" (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Hozzáférés: 2022. március 18..
- 1 2 Sebestyén Zsolt (2020). Kárpátalja helységnevei (pdf) (magyar nyelven). lektorálta: Dr. Zopus András. Nyíregyháza. ISBN 978-973-0-31294-2. Hozzáférés: 2022. március 18..
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. április 16..
- ↑ "A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint". Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat (42. kötet). Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. 1912. Hozzáférés: 2022. március 18..
- ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
