Antalóc
| Antalóc (Анталовці) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szerednye község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1630 |
| Irányítószám | 89471 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1059 fő (2001) +/- |
| Magyar lakosság | 6 |
| Népsűrűség | 100 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,8 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 37′ 41″, k. h. 22° 31′ 21″48.628056°N 22.522500°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 41″, k. h. 22° 31′ 21″48.628056°N 22.522500°E | |
 Antalóc
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antalóc témájú médiaállományokat. | |
Antalóc (ukránul: Анталовці, szlovákul: Antalovci) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőszlatinától és Horlyótól északkeletre, Szerednyétől északra fekvő település. A közelében jön létre a Villye két patak összefolyásából.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ANTALOTZ. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai oroszok, fekszik délfelé Ungvártól három mértföldnyire, magos hegyek között. Határja középszerű, fája elég, réttye, ’s legelője is meglehetős lévén, második Osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Antalocz, orosz falu, Ungh vgyében, erdős, hegyes vidéken, Szerednyéhez északra 1 1/2 mfdnyire: 14 r. 488 g. kath., 4 evang., 5 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Kalló és lisztmalom. F. u. Petróczy.”[2]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 2020-ig közigazgatásilag Horlyóhoz tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 725 lakosából 63 magyar, 123 szlovák, 510 ruszin volt; ebből 125 római katolikus, 562 görögkatolikus, 27 izraelita volt.
További információk
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 25.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 25.)
