Nagypásztély
| Nagypásztély (Костева Пастіль) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagyberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1567 |
| Irányítószám | 89041 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 297 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 25,13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 283 m |
| Terület | 11,82 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 51′ 19″, k. h. 22° 33′ 02″48.855278°N 22.550556°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 19″, k. h. 22° 33′ 02″48.855278°N 22.550556°E | |
 Nagypásztély
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Nagypásztély (Kosztyovapásztély, ukránul: Костева Пастіль) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagybereznától délkeletre, Felsőpásztély, Kispásztély és Sóhát közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredeti neve személynév eredetű, a Koszty, Kosztyó személynévből származik. Ragozott alakjának jelentése: Kosztyóé. Pásztély utótagja talán szláv névből keletkezett, de elképzelhető, hogy a magyar pásztor, szláv pastuch megfelelőjéből jött létre. Nevét 1903-ban az országos helységnévrendezés során változtatták Nagypásztélyra, mivel a Pásztély nevű települések közül ez volt a legnagyobb.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét 1588-ban említette először oklevél „Kosztova Pasztély” néven. 1768-ban „Kosztyova Pasztil”, 1773-ban „Kostyava Pasztely” formában jegyzik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PASZTELY. Berezna Pasztely, Kis Pasztely, Rosztoka Pasztely, és Kosztolna Pasztely. Négy Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Uraik külömbféle Urak, lakosaik ó hitüek, és másfélék, fekszenek Ungvárhoz mintegy négy mértföldnyire, távolag egymástól, határbéli földgyeik középszerűek, hegyesek, és nehéz mivelésűek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pasztély (Kosztyova), orosz f., Ungh vgyében, 234 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. Udvarbirói hivatal. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
1851-ben „Pasztély (Kosztyova)”, 1913-ban „Nagypásztély” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 478 lakosából 7 magyar, 12 német, 456 ruszin volt; ebből 5 római katolikus, 462 görögkatolikus, 11 izraelita volt.
| 2001 | 297 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2001-es ukrajnai népszámlálás".
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. július 29.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. július 29.
- ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
