Tiha
| Tiha (Тихий) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1599 |
| Irányítószám | 89032 |
| Körzethívószám | 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 504 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 8,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 574 m |
| Terület | 59,463 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 13″, k. h. 22° 49′ 34″48.920278°N 22.826111°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 13″, k. h. 22° 49′ 34″48.920278°N 22.826111°E | |
 Tiha
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Tiha (ukránul: Тихий) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybereznától kelet-északkeletre, a Keleti-Beszkidek alatt, Hajasdtól délre, a Tiha-patak forrásvidékén fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve szláv eredetű víznévből keletkezett. Neve a mellette folyó Tiha-patakról kapta nevét, mely ukrán, ruszin nyelven Tiha, magyarul csendes, halk jelentésű és a víz csendes folyására utal.
Története
[szerkesztés]Tiha a 16. században keletkezett, a hasonló nevű patak forrásvidéke mellett.[forrás?]
Nevét 1599-ben említette először oklevél „Tiha” néven. 1773-ban „Ticha” formában említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TICHA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai ó hitüek, fekszik az Ungvári Uradalomban; határja középszerű.”[2]
1808-ban „Ticha”, 1851-ben „Tichy” alakban találjuk.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tichy, orosz falu, Ungh vgyében, 4 romai, 587 g. kath., 16 zsidó lak. Görög. kath. paroch. templom. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
1913-ban „Tiha” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 1093 lakosából 29 magyar, 1052 ruszin volt, melyből 29 római katolikus, 101 görögkatolikus, 53 izraelita volt.
- 2001-ben 504-en lakták.
| 2001 | 504
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok.
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 8.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
