Drugetháza
| Drugetháza (Зарічово) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Ungvári járás | ||
| Község | Perecseny község (2020–) | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 89212 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2279 fő (2001)[1] | ||
| Népsűrűség | 69,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,79 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 12″, k. h. 22° 30′ 50″48.770000°N 22.513889°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 12″, k. h. 22° 30′ 50″48.770000°N 22.513889°E | |||
 Drugetháza
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drugetháza témájú médiaállományokat. | |||
Drugetháza (ukránul: Зарічово) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ungvártól északkeletre, Perecseny, Újszemere és Bercsényifalva között, az Ung-folyó partján található.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dokumentumok először a 14. században említik. Ekkor Károly Róbert a Drugeth családnak adta, és ezután évszázadokig az ő tulajdonukban maradt. Róluk kapta a falu magyar nevét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZARICSÓ. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, fekszik Ung vize mellett; határja jó.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaricsó, Ungh v. orosz falu, ut. p. Ungvárhoz 2 1/2 mfdnyire: 1206 g. kath., 25 zsidó lak. Határa meglehetős. Erdeje sok. G. kath. paroch. templom. F. u. a kamara.”[3]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Perecsenyi járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1910-ben 1993 lakosából 127 magyar, 37 német, 1829 ruszin anyanyelvű volt; ebből 1925 görögkatolikus és 63 izraelita volt.
- 1989-ben már 2287 lakosa volt.
| 2001 | 2 279 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt szolgált Fenczik István apja
- Itt született Ivan Harajda ruszin nyelvész, pedagógus
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen áthalad a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Nevezetessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2001-es ukrajnai népszámlálás".
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. július 24.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. július 24.
- ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18.
- ↑ Sotsialnyj pasport Perechynskoyi MTG
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 800. o. ISBN 963-85773-2-0
