Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-
vasútvonal
Viadukt az Uzsoki-hágónál
Hossz: 288 km
Nyomtávolság: 1520 mm
Feszültség: 3 kV =
100 Nyíregyháza felé
Záhony Magyarország
111 Mátészalka felé
Tisza folyó (Záhonyi vasúti Tisza-híd)
190 Kassa felé
Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) Szlovákia
Tiszasalamon (Соломоново) Ukrajna
M 06-os út
291 Csap (Чоп) Ukrajna
Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal
Latorca
283 Kistéglás (Тийглаш/Цеглівка)
281 Szürte (Струмківка)
275 Kincseshomok (Холмок)
M 06-os út
Ungvár–Kassa-vasútvonal
269 Ungvár (Ужгород)
Ung
M 08-as út
264 Alsódomonya (Доманинці)
262 Felsődomonya (Оноківці)
260 Nevicke (Невицьке)
258 Nevicke váralja (Невицьке-Підзамок)
256 Ókemence (Кам'яниця)
252 Kapuszög (Ворочево)
248 Perecseny (Перечин)
243 Drugetháza (Зарічево)
240 Bercsényifalva (Дубриничі)
238 Bercsényifalva (Дубриничі)
patak
234 Mércse (Мирча)
Ublya-patak
231 Kisberezna (Малий Березний)
228 Bentlakásos Iskola (Школа-Інтернат)
226 Nagyberezna (Великий Березний)
Ulicsi-patak
223 Révhely (Забрідь)
220 (Пороги)
Ung
Ung
215 Sóslak (Сіль)
210 Csontos (Кострине)
Ung
206 Malomrét (Жорнава)
204 Határhegy (Загорб)
201 Fenyvesvölgy II. (Ставне II)
199 Fenyvesvölgy (Ставне)
194 Ligetes (Луг)
Ung
Ung
190 Hajasd (Волосянка-Закарпатська)
Ung
Uzsoki-hágóra vezető út
178 (Щербин)
171 Uzsok (Ужок)
Uzsoki-hágó, történelmi határ
Dnyeszter
78 Szambir (Самбір)
Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal
0 Lviv (Львів)

A Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal vasúti fővonal Ukrajnában. Ungvártól Uzsokig az Ung völgyében halad. A történelmi határt az Uzsoki-hágónál lépi át. A vasútvonal egyvágányú, széles nyomtávú (1520 mm).

Történelem[szerkesztés]

A Magyar Északkeleti Vasút építését az Országgyűlés 1865. évi XIII. törvénycikke tette lehetővé.[1] A vonal Ungvárig 1872-ben épült ki. A történelmi határt a szintén az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Galícia felé 1905-ben lépte át.

A vasútvonal Kárpátokon inneni része a Trianoni béke során Csehszlovákiához került (a további szakasz Lengyelországhoz), jóllehet a csapi csomópontra Románia is igényt tartott, ami a szövetségesek között is vitákra adott okot.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bajor Tibor, B. P. Prihodko. „Kárpátalja vasúti és közúti közlekedésének fejlődése”. XXI. Század – Tudományos Közlemények 2014 (30), 64. o. (Hozzáférés ideje: 2014. szeptember 26.)  
  2. Tordai Rita: A vasút mint érv a trianoni tárgyalásokon (magyar nyelven). Múlt-Kor, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]