Felsődomonya
| Felsődomonya (Оноківці) | |||
 | |||
| Felsődomonyai utcakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Felsődomonya község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1214 | ||
| Irányítószám | 89412 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2237 fő (2001)[1] | ||
| Népsűrűség | 181,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 127 m | ||
| Terület | 12,3 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 39′ 15″, k. h. 22° 20′ 30″48.654167°N 22.341667°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 15″, k. h. 22° 20′ 30″48.654167°N 22.341667°E | |||
 Felsődomonya
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődomonya témájú médiaállományokat. | |||
Felsődomonya (ukránul: Оноківці [Onokivci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Földrajz
[szerkesztés]Felsődomonya Ungvártól északkeleti irányban, az Ung-folyó völgyében fekszik.
Történelem
[szerkesztés]Első említése 1412-ből származik, de a határában talált régészeti leletek tanúsága szerint már ötezer évvel ezelőtt is lakott hely volt. A 14-17. században a Drugethek birtokolták. Egy 1427-es összeírás szerint a faluban 32 porta adózott. A település a 16. század végére jelentősen elnéptelenedett, a lakosság száma csak a 17. század közepén indult növekedésnek. A népesség többsége ekkor szlovák-ruszin nemzetiségű volt. Ebben az időben épült temploma is, amely napjainkban is áll.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOMONYA. Felső Domonya. Magyar, és tót falu Ungvár Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határja gazdag, vagyonnyai jelesek, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Domonya (Felső), Ungh v. tót-orosz falu, 262 romai, 200 g. kath., 9 zsidó lak. Rom. kath. paroch. templom. F. u. kamara.”[3]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Az első világháborút követően a községet a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1946-ban a szlovák lakosság jelentős része a csehszlovák–szovjet kormányközi megállapodás alapján Csehszlovákiába költözött. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 680 lakosából 32 magyar, 17 német, 574 szlovák, 52 ruszin és 5 egyéb; ebből 404 római katolikus, 235 görögkatolikus, 17 református és 24 izraelita volt.
| 2001 | 2 237
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
További információk
[szerkesztés]- SZSZKSZ topográfiai térképe
- Ung vármegye domborzati térképe és leírása
- Ung vármegye közigazgatási térképe
- Magyarország helységnévtárai, 1873–1913
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. június 12.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. június 12.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
