Kisszelmenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisszelmenc (Малі Селменці)
A határ régen Nagyszelmenc felől.
A határ régen Nagyszelmenc felől.
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ungvári járás
Rang község
Irányítószám 89431
Népesség
Teljes népesség 200 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 185
Népsűrűség 1415,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 102 m
Terület 1,685 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisszelmenc (Ukrajna)
Kisszelmenc
Kisszelmenc
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 30′ 34″, k. h. 22° 08′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 34″, k. h. 22° 08′ 49″

Kisszelmenc (ukránul Малі Селменці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban. Közigazgatásilag a palágykomoróci falusi tanácshoz tartozik.[1]

Fekvése[szerkesztés]

Kisszelmenc Ungvártól 18 km-re délnyugatra található az ukrán-szlovák határ mellett. Szomszédos települések: innét 2 km-re északkeletre fekszik Palágykomoróc. Közvetlenül a határ túloldalán 8 méterre, immáron a szlovák oldalon, Nagyszelmenc; az ikerfaluban gyalogos határátkelőhely nyílt 2005. december 23-án.[2]

Lakossága[szerkesztés]

  • 1870 – 236 fő
  • 1900 – 246 fő
  • 1910 – 320 fő
  • 1940 – 322 fő
  • 1944 – 319 fő
  • 1989 – 230 fő, magyar 218 fő
  • 1991 – 231 fő, magyar 217 fő
  • 2001 – 200 fő, magyar 185 fő – 92,5%, ukrán 6%

Története[szerkesztés]

Nevének első említése 1332-ből való, ám ekkor még nem tekinthető igazi településnek: majd csak a középkorban alakul faluvá. Többnyire egytelkes nemesek lakják, akik hadi szolgálataik ellenére mentesülnek az adófizetés terhe alól. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatár seregek a helységet felégetik, lakóinak egy részét elhurcolják. 1719-ben az egyik okmányban Kis-Szelmencznek írják. Ekkortájt bírnak itt részekkel a Gyulayak, a Csathók, a Balassák. Ez utóbbiaknak a XIX. században nagy majorságuk volt itt.

A második világháború harcterein 9 kisszelmenci férfi hunyt el. 1944 őszén 21 férfit hurcoltak el a sztálinisták, közülük 19-en odahaltak.

A II. világháború végén az akkor meghúzott szovjet-csehszlovák határ elvágta egymástól Kis- és Nagyszelmenc falukat. 2005. december 23-án határátkelő helyet nyítottak a két falu között.

"Egy Szelmencből lett a kettő, egyesítse a Teremtő
Áldjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel
Mi reményünk megmarad, összeforr mi szétszakadt
Két Szelmencnek kapuszárnya, falvainkat egybezárja"
– Felirat a a kisszelmenci fél székely kapun, amelytől 20 méterre, a nagyszelmenci oldalon áll a másik fél kapu

Kisszelmenc és Nagyszelmenc határába azonos feliratú rovástábla került kihelyezésre 2012.12.22-én.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A 2005. december 23-án megnyitott határátkelő több évtizednyi szétszakítottságának vetett véget.
  • A település helyzetének történelmi abszurditásáról készítette dokumentumfilmjét Jaroslav Vojtek szlovák rendező. A határ (szlovákul Hranica) című 72 perces alkotást 2001 és 2007 között forgatták. A 13. Jihlava-i Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon az alkotást A legjobb közép-kelet-európai film díjjal jutalmazták.
  • A kettészakított Szelmenc összetartozásának jelképeként az államhatár mindkét oldalán fél székelykaput emeltek 2003-ban.
  • A község eredeti két bejáratánál székely-magyar rovással írt településtáblákat helyeztek el 2012. december 22-én.[3]

Gazdasága[szerkesztés]

Az itteni gazdák főként kalászos növények és burgonya termesztésével foglalkoznak, jószágot tartanak. A munkaképes lakosság egy része Ungvár iparvállalatainál helyezkedett el, néhányan Magyarországon vállaltak kőműves munkát. Az aprócska faluban élelmiszerüzlet, kávézó található.

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]