Kisszelmenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kisszelmenc (Малі Селменці)
Kisszelmenci üzletek
Kisszelmenci üzletek
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Ungvári járás
Rang község
Irányítószám 89431
Népesség
Teljes népesség 200 fő (2001) +/-
Magyar lakosság 185
Népsűrűség1415,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület1,685 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kisszelmenc (Ukrajna)
Kisszelmenc
Kisszelmenc
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 30′ 34″, k. h. 22° 08′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 34″, k. h. 22° 08′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszelmenc témájú médiaállományokat.

Kisszelmenc (ukránul Малі Селменці) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban. Közigazgatásilag a palágykomoróci falusi tanácshoz tartozik.[1]

Fekvése[szerkesztés]

Kisszelmenc Ungvártól 18 km-re délnyugatra található az ukrán-szlovák határ mellett. Szomszédos települések: innét 2 km-re északkeletre fekszik Palágykomoróc. Közvetlenül a határ túloldalán 8 méterre, immáron a szlovák oldalon, Nagyszelmenc; az ikerfaluban gyalogos határátkelőhely nyílt 2005. december 23-án.[2]

Lakossága[szerkesztés]

  • 1870 – 236 fő
  • 1900 – 246 fő
  • 1910 – 320 fő
  • 1940 – 322 fő
  • 1944 – 319 fő
  • 1989 – 230 fő, magyar 218 fő
  • 1991 – 231 fő, magyar 217 fő
  • 2001 – 200 fő, magyar 185 fő – 92,5%, ukrán 6%

Története[szerkesztés]

Nevének első említése 1332-ből való, ám ekkor még nem tekinthető igazi településnek: majd csak a középkorban alakul faluvá. Többnyire egytelkes nemesek lakják, akik hadi szolgálataik ellenére mentesülnek az adófizetés terhe alól. 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatár seregek a helységet felégetik, lakóinak egy részét elhurcolják. 1719-ben az egyik okmányban Kis-Szelmencznek írják. Ekkortájt bírnak itt részekkel a Gyulayak, a Csathók, a Balassák. Ez utóbbiaknak a XIX. században nagy majorságuk volt itt.

A második világháború harcterein 9 kisszelmenci férfi hunyt el. 1944 őszén 21 férfit hurcoltak el a sztálinisták, közülük 19-en odahaltak.

A II. világháború végén az akkor meghúzott szovjet-csehszlovák határ elvágta egymástól Kis- és Nagyszelmenc falukat. 2005. december 23-án határátkelő helyet nyitottak a két falu között.

"Egy Szelmencből lett a kettő, egyesítse a Teremtő
Áldjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel
Mi reményünk megmarad, összeforr mi szétszakadt
Két Szelmencnek kapuszárnya, falvainkat egybezárja"
– Felirat a kisszelmenci fél székely kapun, amelytől 20 méterre, a nagyszelmenci oldalon áll a másik fél kapu

Kisszelmenc és Nagyszelmenc határába azonos feliratú rovástábla került kihelyezésre 2012.12.22-én.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A 2005. december 23-án megnyitott határátkelő több évtizednyi szétszakítottságának vetett véget.
  • A település helyzetének történelmi abszurditásáról készítette dokumentumfilmjét Jaroslav Vojtek szlovák rendező. A határ (szlovákul Hranica) című 72 perces alkotást 2001 és 2007 között forgatták. A 13. Jihlava-i Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon az alkotást A legjobb közép-kelet-európai film díjjal jutalmazták.
  • A kettészakított Szelmenc összetartozásának jelképeként az államhatár mindkét oldalán fél székelykaput emeltek 2003-ban.
  • A község eredeti két bejáratánál székely-magyar rovással írt településtáblákat helyeztek el 2012. december 22-én.[3]

Gazdasága[szerkesztés]

Az itteni gazdák főként kalászos növények és burgonya termesztésével foglalkoznak, jószágot tartanak. A munkaképes lakosság egy része Ungvár iparvállalatainál helyezkedett el, néhányan Magyarországon vállaltak kőműves munkát. Az aprócska faluban élelmiszerüzlet, kávézó található.

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]