Őrdarma
| Őrdarma (Сторожниця) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Kincseshomok község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1752 |
| Irányítószám | 89421 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2618 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 10 472 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Terület | 0,25 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 36′ 08″, k. h. 22° 14′ 34″48.602222°N 22.242778°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 08″, k. h. 22° 14′ 34″48.602222°N 22.242778°E | |
 Őrdarma
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Őrdarma (ukránul: Сторожниця [Sztorozsnicja], szlovákul: Storožnica) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban. Őr és Darma egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 5 km-re az Ung bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Őrt 1288-ban „Ewr”, Darmát 1415-ben „Darma” alakban említik.
A középkorban mindkét falunak volt temploma, ezeknek azonban nyoma sem maradt. A középkortól a helységek birtokosai a Drágfi és Eörsi családok, majd a 16. században a Somogyi, Ilosvay, Pozsgay és Palágyi családok voltak. 1678 előtt épült az erre található Dobai udvarház.
A 18. század végén Vályi András így ír róluk: „ŐR. Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, határja jó vagyonnyai jelesek.
DARMA. hajdan Durma. Magyar falu Ungvár Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Őr Horvátnak szomszédságában, mellynek filiája, Kapostol mintegy más fél mértföldnyire, Ungvártól pedig egyre, az Ország úttyában kies helyen, határja jó termékenységű, fája elég, réttye, ’s legelője gazdag, első Osztálybéli.”[2]
1802-ig a két falu lakossága magyar volt, ekkor szlovákokat kezdtek betelepíteni.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a falukról: „Őr, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Ungvárhoz nyugotra 3/4 órányira: 220 romai, 300 g. kath., 58 ref., 129 zsidó lak. Romai – és g. kath. anyatemplom. Ref. anya sz. egyház. Sinagoga. Határát az Ungh vize néha kárositja. F. u. többen.
Darma, Ungh v. magyar falu, Eőr mellett: 128 róm., 56 gör. kath., 48 ref., 52 zsidó lak. F. u. Orosz, Csató s m. Ut. p. Ungvár.”[3]
Őrt és Darmát 1894-ben egyesítették. A trianoni békéig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1991 óta Ukrajna része. 2020-ig Ungtarnóchoz tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 1282, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
| 2001 | 2 618
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus temploma Őr falu középkori templomának helyén, a 18. században épült barokk stílusban. 1989-ben Paskai László bíboros itteni látogatásakor adták vissza a híveknek.
Híres emberek
[szerkesztés]Darmán született:
- 1779-ben Gyöngyösy József Pál csornai premontrei apát
- 1850-ben Darmay Viktor költő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása. (Hozzáférés: 2025. március 18.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. március 18.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
