Palágykomoróc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Palágykomoróc (Паладь Комарівці)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ungvári járás
Rang falu
Irányítószám 89431
Népesség
Teljes népesség 834 fő (2001) +/-
Népsűrűség 410,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2,03 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Palágykomoróc (Ukrajna)
Palágykomoróc
Palágykomoróc
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 28″, k. h. 22° 10′ 32″


Palágykomoróc (ukránul Паладь Комарівці (Palagy Komarivci / Palad' Komarivtsi), 1995-ig Комарівці (Komarivci / Komarivtsi), oroszul Комаровци (Komarovci)): falu Ukrajnában Kárpátalján Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ungvártól 16 km-re délnyugatra fekszik. Közös falusi tanácsa van Kisszelmenccel.[1]

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének első része személynévi erededű, ez a Pál személynév – d helynévképzős változatából származik. Második része a szláv komár (= szúnyog) főnévből való.

Története[szerkesztés]

Nevét 1325-ben Polad néven említik először. A 13. században az Aba nemzetség Amadé ágából származó Finta nádor kapta királyi adományként a falut.

1436-ban a Palágyiak lettek a helység kizárólagos birtokosai. Majd a család férfi ágának kihalta után a birtok egy része a kincstárra szált, míg másik része a Bercsényi családé lett Répássy Mária révén, aki a Palágyi család utolsó tagjának özvegye volt.

A mai település középkori Palágy és a mellette levő Komoróc egyesítéséből keletkezett. A 19. században a falu egy része Butler János gróf birtoka volt, aki a templom sírboltjában nyugszik. Itt játszódnak Mikszáth: Különös házasság c. regényének egyes részletei. 1910-ben 342, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 927 lakosából 747 (80%) a magyar. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Látnivalók[szerkesztés]

A falu közepén emelkedő dombon álló református templomot a 13. században a birtokos Palágyi család építtette Szent Mihály tiszteletére. A 15. században gótikus stílusban bővítették. 1575 óta a református egyházé, 1617, 1650, 1729, 1791 és 1895-ben renoválták.

Források[szerkesztés]