Erdőludas
| Erdőludas (Гусний) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1599 |
| Irányítószám | 89031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 84 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 7,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 722 m |
| Terület | 11,2 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 34″, k. h. 22° 51′ 08″48.942778°N 22.852222°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 34″, k. h. 22° 51′ 08″48.942778°N 22.852222°E | |
 Erdőludas
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőludas témájú médiaállományokat. | |
Erdőludas (ukránul: Гусний) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Keleti-Beszkidek alatt, Nagybereznától kelet-északkeletre, Tiha, Alsóhatárszeg és Uzsok közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HUSZNA. Orosz falu Ungvar Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Lengyel Ország felé, Ungvárhoz egy mértmöldnyire, határja sovány, vagyonnyai selejtesek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Huszna, orosz falu, Ungh vármegyében, közel a gallicziai, unghi és bereghi határok összejövetelénél: 206 g. kath., 8 zsidó lak., s igen jó legelővel az ugy nevezett havas pusztákon. F. u. a kamara. Ut. p. Unghvár.”[3]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része. 2020-ig Tiha társközsége volt.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 448 lakosából 6 német, 442 ruszin volt; ebből 438 görögkatolikus, 10 izraelita volt.
- 1991-ben 500 körüli lakosa volt.
- 2001-ben 84-en lakták.
| 2001 | 84
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma 1655-ben épült. Ez a környék legrégebben épült fatemploma.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 22.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 22.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
