Uzsok

Uzsok (Ужок)
Uzsok látképe az Uzsoki-hágó irányából
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Nagybereznai járás (–2020)
Község	Fenyvesvölgy község
Rang	falu
Alapítás éve	1582
Irányítószám	89031
Népesség
Teljes népesség	753 fő (2001)
Népsűrűség	33,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	567 m
Terület	22,769 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 59′ 05″, k. h. 22° 51′ 53″48.984722222222, 22.864722222222
Uzsok Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Uzsok témájú médiaállományokat.

Uzsok (ukránul: Ужок) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Nagybereznától 45, Ungvártól 90 km-re északkeletre, az Uzsoki-hágó alatt, az Ung-folyó forrásvidékén fekszik.

Története

Első írásos említése 1582-ből való, már ekkor mai nevén írták, „Uzsok” formában. Ekkor egy járvány teljesen kipusztította a lakosságát. Ezután Galíciából telepítették be újra.

A 18-19. században kamarai birtok volt. Nagy erdőterület tartozik hozzá. 1727-ben „Uzsok”, 1773-ban „Uszak”, 1800 körül „Uszok”, 1851-ben „Uzsok” néven írták.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Uzsok, Ungh v. orosz falu, Ungvárhoz 9 mfdnyire, közel Galliczia határszéléhez: 30 romai, 389 g. kath., 5 evang., 8 ref., 32 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Harminczad. Roppant bikkes és fenyves erdő. Igen jó savanyuviz és fördő. Az Ungh ebben a határban veszi eredetét, 1816-ban itt egy bikkfás erdővel benőtt hegy omlott le. F. u. a kamara.”

1914-ben, az első világháború idején kétszer is fontos csatát vívott itt az osztrák–magyar hadsereg a betörő orosz haderővel. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.

Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.

Népessége

• 1910-ben 1045 lakosából 62 magyar, 130 német, 823 ruszin volt; ebből 65 római katolikus, 843 görögkatolikus, 125 izraelita volt.
• 2001-ben 753-an lakták.

2001

753

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)

  ukrán (99,48%)

  orosz (0,52%)

Közlekedés

A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.

Emlékhelyei, nevezetességei

Görögkatolikus fatemplom Uzsokon

Görögkatolikus templombelső

• A falu szélén, a hegyoldalban, festői környezetben található a kis bojkó fatemplom. A görögkatolikus fatemplom Szent Mihály tiszteletére épült, kapuzata fölött 1745-ös évszám látható. A templom alaprajza és elrendezése a csontosi templomhoz hasonló. Elrendezése centrális és hosszházas elrendezés keveredése. Az alacsony templomhajó az eresztől a lábazatig lépcsőzetesen csökkenő. A hajót széles, alacsony eresz övezi, a bejárat fölött oszlopokra támaszkodik. Tetőzete hármas tagolódású, a templom zömök, sátortetős tornya a bejárat fölött emelkedik. Bejárati ajtaja faragott díszítésű. Belső terében sok-sok faragás és gazdag díszítésű ikonosztáz található. A templom a világörökség része.
• A településen több lakóház is a ruszin faépítészet remeke. A házak tornácai faragott díszítésűek, színezésük a jellegzetes hucul kék.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

További információk

• Uzsok – karpátaljaturizmus.net
• SZSZKSZ topográfiai térképe Archiválva 2012. december 12-i dátummal az Archive.is-en
• Magyarország helységnévtárai, 1873–1913