Korláthelmec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korláthelmec (Холмець)
Korláthelmec címere
Korláthelmec címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ungvári járás
Rang falu
Irányítószám 89444
Népesség
Teljes népesség 901 fő +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Korláthelmec (Ukrajna)
Korláthelmec
Korláthelmec
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″

Korláthelmec (1899-ig Putka-Helmecz, ukránul Холмець (Holmec / Kholmets'), szlovákul Helmec) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ungvártól 14 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Eredeti neve Helmec volt, melyet a 14. század végén említett először oklevél.

A 14. században a Helmeczy család birtoka volt.

A birtokot a 15. században a Korláth család szerzett meg, a település az ő birtokásuk idején nyerte nevének előtagját is.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. 1910-ben 882 lakosából 871 magyar, 21 ruszin volt, ebből 158 római katolikus, 357 görög katolikus, 284 református volt. Ma 965 lakosából 408 a magyar.

A település földművesei a szovjet érában a környező falvakban élő sorstársaikkal együtt a helyi állami gazdaságban dolgoztak. A szovhoz fő profilja akkoriban az állattenyésztés, a szőlő- és a takarmánytermesztés volt. A helmeciek túlnyomó része már ezekben az évtizedekben is Ungvár ipari üzemeiben vállalt munkát. Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező gazdasági válság miatt igen sokan veszítették el városi munkahelyüket. Egy részük hazajött gazdálkodni, túlnyomó többségük azonban a határ túloldalán – Magyarországon, Szlovákiában – próbált szerencsét. Jó néhányan még ma is ott dolgoznak.

2000 tavaszán felszámolták a közös gazdaságot, a földet négy hektárjával szétosztották a tagok és a kolhoznyugdíjasok között. Ez teremtette meg a családi gazdaságok alapját. A korláthelmeci határban két farmer tevékenykedik 15-15 hektáron. Az itteni gazdák főként szemes terményt termesztenek, jószágot tartanak, néhányan közülük az utóbbi években szőlőt, gyümölcsöst telepítettek. Az itteni hegyen ugyanis a régebbi időkben finom gyümölcs és jóízű szőlő termett.

Az utóbbi években egyre több ungvári ipari és szolgáltató vállalatnál indult újra a termelés, így a helyiek közül ismét sokan járnak a városba dolgozni.

A helyi magyar tannyelvű elemi iskolának jelenleg csupán 8 tanulója van. A településen az utóbbi években 2 új vegyesbolt is nyílt, egyikük kávézóként is működik. Felcserközpontja, klubja, postája helyben. A helyi vállalkozók névsorában egy asztalos, egy gépkocsiszerelő és egy sírkőkészítő mester neve szerepel.

A településre 2005-ben jutott el a földgáz, ennek nyomán sok otthont építettek újjá.

A helybéliek igen korán elfogadták a kálvini tanokat. A krónikák tanúsága szerint a gyülekezet 1618-ban már anyaegyház, nincsenek filiái. A régi templomot a hívek 1799-ben lebontották. 1801-ben a gyülekezet hozzákezdett az új templom építéséhez, melyet 1806-ban fejeztek be. Ma az épület műemlék.

Római katolikus egyháza 1989-ben alakult újjá, ekkor az igen rossz állapotban levő templomot teljesen felújították. A településen jelentős számban élnek görög katolikus és pravoszláv hívek is. Mindkét gyülekezetnek példásan rendben tartott temploma van.

Már csak jobbára az elhanyagolt pincék emlékeztetnek a hegyen kialakított egykor igen hangulatos pincesorra. A század harmincas éveiben itt a szőlősgazdák présházai álltak.

A falu népe 1989 áprilisában a temetőkertben emlékművel állított a II. világháborúban odahaltaknak, és a sztálini lágerekben elpusztultaknak.

Meleg nyári napokon a helybéliek az Oroszkomoróc mellett levő víztározók partján keresnek felüdülést. Itt az egyik tavat halakkal telepítették be, a másik a fürdőzőké. A folyami horgászat kedvelői az innét 7-8 km-re levő Latorcára járnak. A község délnyugati határában húzódó Kiserdőt nyár elejétől, a gombaszezon beindulásától kezdve igen sokan keresik fel. Kisebb hegyi túrára, kirándulásra alkalmas a község mögött emelkedő hegy. Télen az egyik domboldal kiválóan alkalmas a szánkózásra és síelésre.

A megyeszékhely innét bő negyedórás autóút során érhető el. Ungváron igen sok az érdekes látnivaló, hangulatos a belváros, az ódon vár, gazdagon díszítettek a templomok, sok látnivaló akad a szabadtéri Néprajzi Múzeumban is. A településről 40 percnyi autóút után érjük el Kárpátalja második legnagyobb városát, a 80 ezer lelkes Munkácsot.

Nevezetességek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]