Ugrás a tartalomhoz

Korláthelmec

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Korláthelmec (Холмець)
Korláthelmec címere
Korláthelmec címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBaranya község
Rangfalu
Alapítás éve14. század
Irányítószám89444
Népesség
Teljes népesség901 fő (2001)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″48.525000°N 22.386667°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″48.525000°N 22.386667°E
Korláthelmec (Kárpátalja)
Korláthelmec
Korláthelmec
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Korláthelmec témájú médiaállományokat.

Korláthelmec[2] (1899-ig Putka-Helmecz, ukránul: Холмець [Holmec],[2] szlovákul: Helmec, ruszinul: Chlumec) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Ungvártól 14 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

A 14. század elején települt. Első írásos említése 1313-ból származik „Helmech” néven.[3]

A 14. században a Helmeczy család birtoka volt. A birtokot a 15. században a Korláth család szerezte meg. A 16. század közepén az összeírások két falut is említettek, először Kis- és Nagyhelmec néven, később a személynévi eredetű Korlát- (a birtokosokról) és Hupka- előtagokkal. A két falu idővel egybeépült „Putkahelmec” néven.[3]

Már a 13. században is volt temploma, melyet a 17. században a reformátusok kaptak meg. A helybéliek igen korán elfogadták a kálvini tanokat. A krónikák tanúsága szerint a gyülekezet 1618-ban már anyaegyház, nincsenek filiái.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HELMECZ. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Ungvárhoz más fél mértföldnyire, Kis Rátnak filiája, határja jó, réttye elég, fája, legelője elég van.”[4]

A régi templomot a hívek 1799-ben lebontották. 1801-ben a gyülekezet hozzákezdett az új templom építéséhez, melyet 1806-ban fejeztek be.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korlát-Helmecz és Putka-Helmecz, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Unghvárhoz délre 1 3/4 mfdnyire: 100 római, 132 gr. kath., 418 ref., 30 zsidó lak. Ref. anyaekklézsia. Szőlőhegy. Erdő. F. u. többen.”[5]

A Korláthelmec nevet az 1904-es helységnévrendezés során kapta.[3] A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járásához(wd) tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. A település földművesei a szovjet érában a környező falvakban élő sorstársaikkal együtt a helyi állami gazdaságban dolgoztak. A szovhoz fő profilja akkoriban az állattenyésztés, a szőlő- és a takarmánytermesztés volt. A helmeciek túlnyomó része már ezekben az évtizedekben is Ungvár ipari üzemeiben vállalt munkát.

Római katolikus egyháza 1989-ben alakult újjá, ekkor az igen rossz állapotban levő templomot teljesen felújították. A településen jelentős számban élnek görögkatolikus és pravoszláv hívek is. Mindkét gyülekezetnek példásan rendben tartott temploma van. A falu népe 1989 áprilisában a temetőkertben emlékművel állított a II. világháborúban odahaltaknak, és a sztálini lágerekben elpusztultaknak.

1991 óta Ukrajnához tartozik. Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező gazdasági válság miatt igen sokan veszítették el városi munkahelyüket. Egy részük hazajött gazdálkodni, túlnyomó többségük azonban a határ túloldalán – Magyarországon, Szlovákiában – próbált szerencsét. Jó néhányan még ma is ott dolgoznak. A településre 2005-ben jutott el a földgáz, ennek nyomán sok otthont építettek újjá.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 882 lakosából 861 magyar és 21 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 158 római katolikus, 357 görögkatolikus, 284 református és 83 izraelita.[6]

1910
882
2001
901






A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[7]

  magyar (51,05%)
  ukrán (47,95%)
  orosz (0,67%)
  szlovák (0,11%)
  Egyéb (0,22%)

Gazdaság

[szerkesztés]

2000 tavaszán felszámolták a közös gazdaságot, a földet négy hektárjával szétosztották a tagok és a kolhoznyugdíjasok között. Ez teremtette meg a családi gazdaságok alapját. A korláthelmeci határban két farmer tevékenykedik 15-15 hektáron. Az itteni gazdák főként szemes terményt termesztenek, jószágot tartanak, néhányan közülük az utóbbi években szőlőt, gyümölcsöst telepítettek. Az itteni hegyen ugyanis a régebbi időkben finom gyümölcs és jóízű szőlő termett.

Az utóbbi években egyre több ungvári ipari és szolgáltató vállalatnál indult újra a termelés, így a helyiek közül ismét sokan járnak a városba dolgozni.

A helyi magyar tannyelvű elemi iskolának jelenleg csupán 8 tanulója van. A településen az utóbbi években 2 új vegyesbolt is nyílt, egyikük kávézóként is működik. Felcserközpontja, klubja, postája helyben. A helyi vállalkozók névsorában egy asztalos, egy gépkocsiszerelő és egy sírkőkészítő mester neve szerepel.

Közlekedés

[szerkesztés]

A megyeszékhely innét bő negyedórás autóút során érhető el. A településről 40 percnyi autóút után érjük el Kárpátalja második legnagyobb városát, a 80 ezer lelkes Munkácsot.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Református temploma. Új református templomát 1803 és 1806 között építették klasszicista stílusban. Ma az épület műemlék.
  • Már csak jobbára az elhanyagolt pincék emlékeztetnek a hegyen kialakított egykor igen hangulatos pincesorra. A 20. század harmincas éveiben itt a szőlősgazdák présházai álltak.
  • Meleg nyári napokon a helybéliek az Oroszkomoróc mellett levő víztározók partján keresnek felüdülést. Itt az egyik tavat halakkal telepítették be, a másik a fürdőzőké. A folyami horgászat kedvelői az innét 7–8 km-re levő Latorcára járnak. A község délnyugati határában húzódó Kiserdőt nyár elejétől, a gombaszezon beindulásától kezdve igen sokan keresik fel. Kisebb hegyi túrára, kirándulásra alkalmas a község mögött emelkedő hegy. Télen az egyik domboldal kiválóan alkalmas a szánkózásra és síelésre.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
  2. ↑ a b Molnár D. István: Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
  3. ↑ a b c Sebestyén Zsolt. Kárpátalja helységnevei (pdf), lektorálta: Dr. Zopus András (magyar nyelven). ISBN 978-973-0-31294-2 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. március 18. 
  4. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 10.)
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 10.)
  6. ↑ (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. március 18.) 
  7. ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Korláthelmec&oldid=28644124”