Korláthelmec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korláthelmec (Холмець)
Korláthelmec címere
Korláthelmec címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás
Község Baranya község
Rang falu
Alapítás éve14. század
Irányítószám 89444
Népesség
Teljes népesség
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Korláthelmec (Ukrajna)
Korláthelmec
Korláthelmec
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″
Korláthelmec (Kárpátalja)
Korláthelmec
Korláthelmec
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Korláthelmec témájú médiaállományokat.

Korláthelmec[3] (1899-ig Putka-Helmecz, ukránul: Холмець [Holmec],[3] szlovákul: Helmec, ruszinul: Chlumec) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ungvártól 14 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A 14. század elején települt. Első írásos említése 1313-ból származik Helmech néven.[4]

A 14. században a Helmeczy család birtoka volt. A birtokot a 15. században a Korláth család szerezte meg. A 16. század közepén az összeírások két falut is említettek, először Kis- és Nagyhelmec néven, később a személynévi eredetű Korlát- (a birtokosokról) és Hupka- előtagokkal. A két falu idővel egybeépült Putkahelmec néven.[4]

Már a 13. században is volt temploma, melyet a 17. században a reformátusok kaptak meg. A helybéliek igen korán elfogadták a kálvini tanokat. A krónikák tanúsága szerint a gyülekezet 1618-ban már anyaegyház, nincsenek filiái. A régi templomot a hívek 1799-ben lebontották. 1801-ben a gyülekezet hozzákezdett az új templom építéséhez, melyet 1806-ban fejeztek be.

A Korláthelmec nevet az 1904-es helységnévrendezés során kapta.[4] A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Szerednyei járásához(wd) tartozott. 1910-ben 882 lakosából 861 magyar és 21 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 158 római katolikus, 357 görögkatolikus, 284 református és 83 izraelita.[5]

A település földművesei a szovjet érában a környező falvakban élő sorstársaikkal együtt a helyi állami gazdaságban dolgoztak. A szovhoz fő profilja akkoriban az állattenyésztés, a szőlő- és a takarmánytermesztés volt. A helmeciek túlnyomó része már ezekben az évtizedekben is Ungvár ipari üzemeiben vállalt munkát.

Római katolikus egyháza 1989-ben alakult újjá, ekkor az igen rossz állapotban levő templomot teljesen felújították. A településen jelentős számban élnek görögkatolikus és pravoszláv hívek is. Mindkét gyülekezetnek példásan rendben tartott temploma van. A falu népe 1989 áprilisában a temetőkertben emlékművel állított a II. világháborúban odahaltaknak, és a sztálini lágerekben elpusztultaknak.

Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező gazdasági válság miatt igen sokan veszítették el városi munkahelyüket. Egy részük hazajött gazdálkodni, túlnyomó többségük azonban a határ túloldalán – Magyarországon, Szlovákiában – próbált szerencsét. Jó néhányan még ma is ott dolgoznak.

A településre 2005-ben jutott el a földgáz, ennek nyomán sok otthont építettek újjá.

Népesség[szerkesztés]






Circle frame.svg

A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[6]

  magyar (51,05%)
  ukrán (47,95%)
  orosz (0,67%)
  szlovák (0,11%)
  Egyéb (0,22%)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2001-es ukrajnai népszámlálás
  2. Központi Statisztikai Hivatal, http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1913/helysegnevtar-1913.pdf
  3. a b Molnár D. István: Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
  4. a b c Sebestyén Zsolt. Kárpátalja helységnevei (pdf), lektorálta: Dr. Zopus András (magyar nyelven). ISBN 978-973-0-31294-2 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. március 18. 
  5. (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés ideje: 2022. március 18.)  
  6. Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. (Hozzáférés: 2022. március 18.)

Gazdaság[szerkesztés]

2000 tavaszán felszámolták a közös gazdaságot, a földet négy hektárjával szétosztották a tagok és a kolhoznyugdíjasok között. Ez teremtette meg a családi gazdaságok alapját. A korláthelmeci határban két farmer tevékenykedik 15-15 hektáron. Az itteni gazdák főként szemes terményt termesztenek, jószágot tartanak, néhányan közülük az utóbbi években szőlőt, gyümölcsöst telepítettek. Az itteni hegyen ugyanis a régebbi időkben finom gyümölcs és jóízű szőlő termett.

Az utóbbi években egyre több ungvári ipari és szolgáltató vállalatnál indult újra a termelés, így a helyiek közül ismét sokan járnak a városba dolgozni.

A helyi magyar tannyelvű elemi iskolának jelenleg csupán 8 tanulója van. A településen az utóbbi években 2 új vegyesbolt is nyílt, egyikük kávézóként is működik. Felcserközpontja, klubja, postája helyben. A helyi vállalkozók névsorában egy asztalos, egy gépkocsiszerelő és egy sírkőkészítő mester neve szerepel.

Közlekedés[szerkesztés]

A megyeszékhely innét bő negyedórás autóút során érhető el. A településről 40 percnyi autóút után érjük el Kárpátalja második legnagyobb városát, a 80 ezer lelkes Munkácsot.

Nevezetességek[szerkesztés]

Már csak jobbára az elhanyagolt pincék emlékeztetnek a hegyen kialakított egykor igen hangulatos pincesorra. A 20. század harmincas éveiben itt a szőlősgazdák présházai álltak.

Meleg nyári napokon a helybéliek az Oroszkomoróc mellett levő víztározók partján keresnek felüdülést. Itt az egyik tavat halakkal telepítették be, a másik a fürdőzőké. A folyami horgászat kedvelői az innét 7-8 km-re levő Latorcára járnak. A község délnyugati határában húzódó Kiserdőt nyár elejétől, a gombaszezon beindulásától kezdve igen sokan keresik fel. Kisebb hegyi túrára, kirándulásra alkalmas a község mögött emelkedő hegy. Télen az egyik domboldal kiválóan alkalmas a szánkózásra és síelésre.

Források[szerkesztés]