Csontos
| Csontos (Кострино) | |||
 | |||
| Csontos Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Csontos község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1549 | ||
| Irányítószám | 89022 | ||
| Körzethívószám | + 380 0135 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1085 fő (2001)[1] | ||
| Népsűrűség | 24,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 289 m | ||
| Terület | 49,576 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 35′ 24″48.943056°N 22.590000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 35″, k. h. 22° 35′ 24″48.943056°N 22.590000°E | |||
 Csontos
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csontos témájú médiaállományokat. | |||
Csontos (1899-ig Kosztrina, ukránul: Кострино [Kosztrino], szlovákul: Kostrina) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Ungvártól 60 km-re északkeletre, az Ung partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu feletti dombon áll az 1703-ban Kelet-Galiciából ide szállított görögkatolikus fatemploma.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOSZTRINA. Kosztyova. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai ó hitűek leg inkább, fekszik Ungvárhoz mintegy öt mértföldnyire, határja soványas, vagyonnyai selejtesek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kosztrina, Ungh v. orosz falu, 6 romai, 413 g. kath., 16 zsidó lak., g. kath. paroch. templommal. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
A trianoni békéig Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1205 lakosából 112 magyar, 78 német, 1000 ruszin volt; ebből 46 római katolikus, 1038 görögkatolikus, 98 izraelita volt.
2001-ben 1085-en lakták.
2025-ben 992 fő[4] a lakosainak száma.
| 1910 | 1 205
|
| 2001 | 1 085
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[5]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma 1703-1761 között épült. Az épület hosszú hajós és centrális elrendezés keveredése, mely a ruszin faépítészet egyik jellemzője. A templom épületét körbefutó alacsony eresz szegélyezi, amely a bejárat előtt két oszlopra támaszkodik. Tetőzete hármas tagolódású. A bejárat felett emelkedő négyzetes, sátortetős torony után két, lépcsőzetesen csökkenő magasságú (pagodaszerű), szélesen elterülő tetőzettel folytatódik. Bejárata szépen faragott, ikonosztáza gazdagon díszített.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 23.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 23.)
- ↑ Соціальний паспорт Костринської сільської територіальної громади Ужгородського району Закарпатської області (ukrán nyelven). kostrynska-gromada.gov.ua. (Hozzáférés: 2025. április 11.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
