Határhegy (Ungvári járás)
| Határhegy (Загорб) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1551 |
| Irányítószám | 89011 |
| Körzethívószám | +380 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 549 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 15,02 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 526 m |
| Terület | 36,547 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 22° 39′ 46″49.013333°N 22.662778°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 22° 39′ 46″49.013333°N 22.662778°E | |
 Határhegy
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Határhegy (ukránul: Загорб [Zahorb]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybereznától északkeletre, Patakófalu és Fenyvesvölgy között fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Zahorb név szláv eredetű, az ukrán és a ruszin gorb – melyeknek magyar megfelelője: domb, halom, púp – ragozott alakja. Magyar jelentése: dombon túl, domb mögé. Mai Határhegy nevét 1903-ban kapta.
Története
[szerkesztés]Határhegyet először 1582-ben majd később, 1773-ban említették „Zahorb” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAHORB. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, fekszik Sztavnához közel; határja tsekély.”[2]
1800-ban „Zahor”, 1808-ban „Zahorb” alakban találjuk meg.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zahorb, Ungh vm. orosz falu, Gallicziához közel, erdős, sziklás vidéken: 237 g. kath., 10 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
1913-ban „Határhegy” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 588 lakosából 9 magyar, 30 német, 549 ruszin volt; ebből 17 római katolikus, 537 görögkatolikus, 30 izraelita volt.
- 2001-ben 549-en lakták.
| 2001 | 549
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Közlekedés
[szerkesztés]A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. szeptember 26.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
