Ugrás a tartalomhoz

Unghosszúmező

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Unghosszúmező (Довге Поле)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBaranya község
Rangfalu
Alapítás éve14. század
Irányítószám89434
Körzethívószám312
Népesség
Teljes népesség595 fő (2001)[1]
Népsűrűség283,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság108 m
Terület2,1 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 31″, k. h. 22° 20′ 33″48.525278°N 22.342500°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 31″, k. h. 22° 20′ 33″48.525278°N 22.342500°E
Unghosszúmező (Kárpátalja)
Unghosszúmező
Unghosszúmező
Pozíció Kárpátalja térképén

Unghosszúmező[2] (más néven Hosszúmező,[3] ukránul: Довге Поле [Dovhe Pole][2]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban. Közigazgatásilag Baranya községhez tartozik.

Unghosszúmező Ungvártól 7 km-re délkeletre[3] terül el Császlóc és Nagygejőc között.

A falut a 14. század elején telepítették kis- és nagygejőci lakosok. Első írásos említése 1351-ből származik „Hosszúmező” néven. Első lakói magyarok voltak.[3]

A 17. század végén elpusztult. A 18. századtól beáramló ruszin lakosság miatt fokozatosan elruszinosodott.[3]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Orosz falu Ungvár Várm. az Ungvári Uradalomban, lakosai ó hitűek, Kis Rátnak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék, eladásra jó módgya van.[4]

Fényes Elek 1851-ben a következőket írja a faluról: „Hosszúmező, orosz-magyar falu, Ungh vmegyében, Kis-Rát fil., 71 romai, 255 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[5]

Nevét az 1904-es helységnévrendezés során „Latorcamező”-re módosították (bár nem a Latorca mentén fekszik), ezt változtatták később „Unghosszúmező”-re, Ung vármegyére utalva.[3]

A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához(wd) tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák időben már nem volt magyar tannyelvű iskolája, ekkor ukrán népiskola működött 2 osztállyal. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.

1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. 1944 után sem nyitottak magyar tannyelvű iskolát, ami nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a helyi magyarság asszimilálódik. 1991 óta Ukrajnához tartozik. Az egykori magyar-ruszin vegyes lakosságú település mára elukránosodott.

  • Az 1881-es népszámláláskor 464 lakosából még 355 magyar volt.
  • 1910-ben 413 lakosából 413 magyar anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 113 római katolikus, 274 görögkatolikus, 11 református és 15 izraelita.[6]
A népesség alakulása 1881 és 2001 között:
Lakosok száma
464
424
413
518
595
18811907191019442001
Adatok: Wikidata







A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[7]

  ukrán (95,98%)
  magyar (3,18%)
  orosz (0,67%)
  Egyéb (0,17%)
  1. "2001-es ukrajnai népszámlálás".
  2. 1 2 Molnár D. István. "Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven" (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Hozzáférés: 2022. március 18.
  3. 1 2 3 4 5 Sebestyén Zsolt (2020). Kárpátalja helységnevei (pdf) (magyar nyelven). lektorálta: Dr. Zopus András. Nyíregyháza. ISBN 978-973-0-31294-2. Hozzáférés: 2022. március 18.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
  4. "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. április 2.
  5. "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. április 2.
  6. "A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint". Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat (42. kötet). Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. 1912. Hozzáférés: 2022. március 18.
  7. "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18.