Ungsasfalva
| Ungsasfalva (Ірлява) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szerednye község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1453 |
| Irányítószám | 89453 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,45 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 30′ 29″, k. h. 22° 34′ 23″48.508056°N 22.573056°EKoordináták: é. sz. 48° 30′ 29″, k. h. 22° 34′ 23″48.508056°N 22.573056°E | |
 Ungsasfalva
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Ungsasfalva (Orlyava, ukránul: Ірлява) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ungvártól és Szerednyétől délkeletre fekvő település. Átfolyik rajta a Sztára.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét 1417-ben „Orlyava” alakban, mint királyi birtokot említette oklevél. A birtokot az évben kapta a Nagytárkányi család királyi adományként Zsigmond királytól több beregi birtokkal: Benedeki, Zsukó, Kalnik és Ófalu birtokokkal együtt. Orlyavát azonban nem sokkal ezután Perényi Miklós királyi lovászmester kapta meg új királyi adományként.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORLYAVA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Bereg Vármegyének szélénél, határja közép termékenységű, vagyonnyai meg lehetősek.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orlyova, (Irlyava), orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Szerednyéhez délre 1 mfdnyire, Beregh vgye szélén: 2 romai, 348 g. kath., 7 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. hegyes határ. F. u. Péchy, Kende, Kmoskó, gr. Klobusiczky.”[2]
1910-ben „Ungsasfalva” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Szerednyei járáshoz tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 503 lakosából 9 magyar, 91 német, 403 ruszin volt. A lakosok közül 414 görögkatolikus, 89 izraelita volt.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. október 2.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. október 2.