Sztára (patak)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztára
Стара
Országok Ukrajna
Földrajzi adatok
Hossz40 km
Vízgyűjtő terület461 km²
Forrás Kéklő-hegység
Torkolat Latorca
é. sz. 48° 26′ 51″, k. h. 22° 24′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 51″, k. h. 22° 24′ 47″

A Sztára (más néven Sztára-patak, Öreg-patak[1] ukránul: Стара, Sztara) patak Kárpátalján, a Latorca jobb oldali mellékvize.[2][3] Hossza 40 km, vízgyűjtő területe 461 km². Esése 20 m/km.[3]

A Kéklő-hegységben (Szinyák), Nagygajdos felett ered. A Viznice és a Sztára völgye választja el a hegység nyugati és keleti részeit; előbbit gyakran külön egységnek tekintik Makovica néven.[4][5]

Kínlódj közelében ömlik a Latorcába.

Települések a folyó mentén[szerkesztés]

Mellékvizek[szerkesztés]

Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):

  • Cigány-patak (jobb part, 1,9 km)
  • Szolotvinszkij (jobb part, 3,8 km)
  • Villye (jobb part, 5,7 km)
  • Poluj (bal part, 18 km)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sebestyén Zsolt. A Felső-Tisza-vidék folyóvíznevei (pdf) (magyar nyelven), Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem, 400. o.. ISBN 978-963-12-7730-2 (2017). Hozzáférés ideje: 2022. március 24. 
  2. Bokor József (szerk.). Latorca, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2014. október 4. 
  3. a b Григорій Іванович Швець, Н.І. Дрозд, Сергій П. Левченко.szerk.: В. I. Мокляк: Каталог річок України (pdf) (ukrán nyelven), Kijev: Академія наук Української РСР / Інститут гідрології та гідротехніки / Інститут мовознавства ім. О.О.Потебні (1957). Hozzáférés ideje: 2021. április 19. 
  4. Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza, Rákóczi-füzetek XXVII. (magyar nyelven). Ungvár: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. ISBN 978-966-7966-56-0 (2007). Hozzáférés ideje: 2021. április 5. 
  5. Gönczy Sándor: A Szinyák-hegység (Kárpátalja) miocén vulkanizmusa, födltani és vulkanológiai környezete. PhD értekezés (magyar nyelven) pp. 3–4. Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola, 2014. (Hozzáférés: 2022. április 8.)