Sztára (patak)
| Sztára | |
| Стара | |
| Országok | Ukrajna |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 40 km |
| Vízgyűjtő terület | 461 km² |
| Forrás | Kéklő-hegység |
 é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 22° 36′ 17″ | |
| Torkolat | Latorca |
| é. sz. 48° 26′ 51″, k. h. 22° 24′ 47″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sztára (más néven Sztára-patak, Öreg-patak[1] ukránul: Стара, Sztara) patak Kárpátalján, a Latorca jobb oldali mellékvize.[2][3] Hossza 40 km, vízgyűjtő területe 461 km². Esése 20 m/km.[3]
A Kéklő-hegységben (Szinyák), Nagygajdos felett ered. A Viznice és a Sztára völgye választja el a hegység nyugati és keleti részeit; előbbit gyakran külön egységnek tekintik Makovica néven.[4][5]
Kínlódj közelében ömlik a Latorcába.
Települések a folyó mentén[szerkesztés]
- Nagygajdos (Гайдош)
- Unggesztenyés (Лінці)
- Andrásháza (Андріївка)
- Ungsasfalva (Ірлява)
- Bacsó (Чабанівка)
- Ignéc (Зняцьовo)
- Ungtölgyes (Дубрівка)
- Draginya (Драгиня)
- Kínlódj (Кінлодь)
Mellékvizek[szerkesztés]
Jelentősebb mellékvizei (zárójelben a torkolattól mért távolság):
- Cigány-patak (jobb part, 1,9 km)
- Szolotvinszkij (jobb part, 3,8 km)
- Villye (jobb part, 5,7 km)
- Poluj (bal part, 18 km)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sebestyén Zsolt. A Felső-Tisza-vidék folyóvíznevei (pdf) (magyar nyelven), Nyíregyháza: Nyíregyházi Egyetem, 400. o.. ISBN 978-963-12-7730-2 (2017). Hozzáférés ideje: 2022. március 24.
- ↑ Bokor József (szerk.). Latorca, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2014. október 4.
- ↑ a b Григорій Іванович Швець, Н.І. Дрозд, Сергій П. Левченко.szerk.: В. I. Мокляк: Каталог річок України (pdf) (ukrán nyelven), Kijev: Академія наук Української РСР / Інститут гідрології та гідротехніки / Інститут мовознавства ім. О.О.Потебні (1957). Hozzáférés ideje: 2021. április 19.
- ↑ Izsák Tibor. Ukrajna természeti földrajza, Rákóczi-füzetek XXVII. (magyar nyelven). Ungvár: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. ISBN 978-966-7966-56-0 (2007). Hozzáférés ideje: 2021. április 5.
- ↑ Gönczy Sándor: A Szinyák-hegység (Kárpátalja) miocén vulkanizmusa, földtani és vulkanológiai környezete. PhD értekezés (magyar nyelven) pp. 3–4. Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács Földtudományok Doktori Iskola, 2014. (Hozzáférés: 2022. április 8.)
