Árok (település)
| Árok (Ярок) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Baranya község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 15. század | ||
| Irányítószám | 89414 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 725 fő (2001)[1] | ||
| Magyar lakosság | 10 | ||
| Népsűrűség | 1 647,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 0,44 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 38′ 34″, k. h. 22° 26′ 13″48.642778°N 22.436944°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 34″, k. h. 22° 26′ 13″48.642778°N 22.436944°E | |||
 Árok
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Árok témájú médiaállományokat. | |||
Árok[2] (ukránul: Ярок [Jarok][2]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ungvár közelében, attól kelet-északkeletre, az Antalóci Pojána oldalában eredő patak völgyében fekszik. A rajta keresztülfolyó Árok-patak valószínűleg a településről kapta nevét.[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]15. század végi, soltészi alapítású település. Első írásos említése 1499-ből származik „Arok” néven. Egy 16. századi urbárium főleg magyar családneveket említ a faluban, mely később elruszinosodott.[3]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÁROK. Orosz falu Ungvár Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai ó hitűek, fekszik Ungvár Városán felűl, nap kelet felé magos, és öszve nyőtt hegyek között, azért is inkább erdeivel, mint szántó földgyeivel bővelkedik, földgye jó termékenységű, fája sok, rétgye, legelője hasznos, vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága, első Osztálybéli.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Árok, orosz falu, Ungh vgyében, Unghvárhoz keletre 1 1/4 mfdnyire, szép vidéken: 504 g. kath., 8 zsidó lak., gör. kath. paroch. templommal, hegyes de meglehetős határral, vizimalommal. F. u. a kamara.”[5]
A trianoni béke előtt Ung vármegye Ungvári járásához tartozott. Az első világháborút követően a községet a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1910-ben 680 lakosából 50 magyar, 630 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 18 római katolikus, 647 görögkatolikus, 1 református és 14 izraelita.[6]
| 1910 | 680 |
| 2001 | 725 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "2001-es ukrajnai népszámlálás".
- 1 2 Molnár D. István. "Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven" (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. Hozzáférés: 2022. március 18.
- 1 2 Sebestyén Zsolt (2020). Kárpátalja helységnevei (pdf) (magyar nyelven). lektorálta: Dr. Zopus András. Nyíregyháza. ISBN 978-973-0-31294-2. Hozzáférés: 2022. március 18.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. június 27.
- ↑ "Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2025. június 27.
- ↑ "A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint". Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat (42. kötet). Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. 1912. Hozzáférés: 2022. március 18.
- ↑ "Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4)". All-Ukrainian Population Census (angol nyelven). State Statistics Service of Ukraine. 2001. 2022. április 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 18.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
