Ungbükkös
| Ungbükkös (Буківцьово) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bercsényifalva-Kisberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1420 |
| Irányítószám | 89043 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 227 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 5,68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 430 m |
| Terület | 40 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 25″, k. h. 22° 40′ 16″48.823611°N 22.671111°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 25″, k. h. 22° 40′ 16″48.823611°N 22.671111°E | |
 Ungbükkös
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ungbükkös témájú médiaállományokat. | |
Ungbükkös (ukránul: Буківцьово) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Nagyberezna-Sóháti úton, Sóháttól délkeletre, 8 km-re fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]A település Bukoc neve szláv eredetű. Nevét a Bukóc-patakról kapta, amely mellett települt. A patak neve a szláv bukovъ (bükk) fanévből ered, melynek Bukóc alakja után szlovák névadókra következtethetünk, mivel az ukránban a patak és a falu neve Bukovec. Az Ungbükkös névváltozat 1904-ben, az országos helységnévrendezés során jött létre utaló „Ung-” előtaggal, a szláv név tükörfordításával. A nevében szereplő „Ung-” előtag a megyére utal.
Története
[szerkesztés]Ungbükkös (Bukóc) nevét 1582-ben „Bukóc” néven említette először oklevél. 1768-ban „Bukócz”, 1773-ban „Bukocz” formában írják.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUKÓCZ. Bukovcze. Tót falu Ungvár Vármegyében, birtokosa Gróf Szirmay Uraság, férfiak Ispotállya is van benne, határja soványas, negyedik Osztálybéli.”[2]
1800 körül „Alsó Bukócz”, „Felső Bukócz”; 1808-ban „Bukócz”, „Bukowec”, „Bukowce”; 1851-ben „Bukócz” formában említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bukócz, orosz, falu, Ungh vármegyében, N. Bereznához keletre 3 1/2 mfdnyire: 366 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. a kamara.”[3]
1913-ban „Ungbükkös” néven találjuk. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott.
Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1925-ben „Bukovec”, „Bukoc”, „Bukocova”; 1930-ban „Bukovcová” alakban írják. 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták. 1944-ben „Ungbukóc” formában nevezik meg.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1983-ban „Буківцеве”, „Букoвцевo” alakban található. 1991 óta a független Ukrajna része. 1995-ben „Буківцьовo” néven írták.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 727 lakosából 7 magyar, 10 német, 710 ruszin volt; ebből 710 görögkatolikus, 13 izraelita volt.
- 1991-ben körülbelül 670 lakosa volt.
- 2001-ben 227-en lakták.
| 2001 | 227
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus fatemploma 1792-ben épült. Szent Anna tiszteletére szentelték fel.
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 29.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. augusztus 29.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
