Kistéglás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kistéglás (Тийглаш)
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Ungvári járás|Ungvári
Rang falu
Irányítószám 89432
Népesség
Teljes népesség 551 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 105 m
Terület 1,6 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kistéglás (Ukrajna)
Kistéglás
Kistéglás
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″

Kistéglás (ukránul Тийглаш (Tijglas)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Latorcától északra fekszik. Ungvártól 16 km-re van. A folyószabályozásokig Téglást a Latorca gyakran fenyegette árvizeivel.

Nevének eredete[szerkesztés]

„A magyar tégla főnév képzős melléknévi származékából keletkezett. A település valamelyik jelentős épülete téglából volt."

Története[szerkesztés]

A lakosság megtelepedését az ingoványos, földművelésre csak néhol alkalmas talaj igencsak megnehezítette. Téglás első lakói a Latorcán létesített révnél alkalmazásban lévő családok voltak. Az írások tanulsága szerint 150 évvel ezelőtt a révnél már vendégfogadó is állt. A Csap-Ungvár főútvonal mentén elterülő község – éppen a két város közelsége miatt – az utóbbi 150 évben jelentős változáson ment keresztül. 1890-ben már közel 100 ház áll itt. Bennük 471-en élnek. 50 évvel később, 1940-ben már 550 lelket tartanak nyilván.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

1910-ben 487 lakosából 454 magyar, 12 német volt. Ebből 205 római katolikus, 224 görög katolikus, 45 református volt. A második világháborúban 6 téglási férfi halt hősi halált. A sztálinisták 1944 őszén 50 férfit hurcoltak el a faluból málenykij robotra, közülük öten haltak meg.

Közigazgatásilag 2003-ig Szürtéhez tartozott.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

  • magyarul: 89432 Kistéglás, Szent István út 119
  • ukránul: 89432, с.Тийглаш, вул.Сент Іштвана, 119
  • Polgármesteri hivatal telefonszáma: (+380-31-22) 73-53-00

Népesség[szerkesztés]

  • 1890 – 471 fő
  • 1910 – 487 fő
  • 1940 – 550 fő
  • 1944 – 531 fő
  • 1989 – 650 fő, magyar 615 fő
  • 1991 – 651 fő, magyar 614 fő
  • 2001 – 551 fő, magyar 457 fő – 82,9%, ukrán 15%, egyéb 2,1%

Gazdasága[szerkesztés]

A kolhozrendszer megszűnését követően (2000 tavasza) a téglásiak között fölosztották a földet. Ezek jelentős részét két újonnan megalakult Mezőgazdasági Kft. vette bérbe. A téglási határban jelenleg 14 farmer gazdálkodik. A mezőgazdasági termelők többsége szemes terményt termel, jószágot nevel. Feljövőben az intenzív zöldségtermesztés.

A településen teherszállító vállalat, gépkocsijavító és asztalosműhely működik.

Közlekedés[szerkesztés]

A település mellett halad el a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal. A falun halad keresztül a Ungvár-Csap országút.

Emlékhelyei, nevezetességei[szerkesztés]

A római templomot 1933-ban építették.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]