A lakosság megtelepedését az ingoványos, földművelésre csak néhol alkalmas talaj igencsak megnehezítette. Téglás első lakói a Latorcán létesített révnél alkalmazásban lévő családok voltak.
Az 1787-es (és 1869-es összeíráskor is) a Szerednyei járáshoz (Szürte) tartozott.
Az írások tanúsága szerint 150 évvel ezelőtt a révnél már vendégfogadó is állt. A Csap-Ungvár főútvonal mentén elterülő község – éppen a két város közelsége miatt – az utóbbi 150 évben jelentős változáson ment keresztül. Az 1880-as népszámláláskor már önálló településként számolják.[1]1890-ben közel 100 ház áll itt. Az 1920. évi trianoni béke előtt Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
A kolhozrendszer megszűnését követően (2000 tavasza) a téglásiak között fölosztották a földet. Ezek jelentős részét két újonnan megalakult mezőgazdasági KFT vette bérbe. A téglási határban jelenleg 14 farmer gazdálkodik. A mezőgazdasági termelők többsége szemes terményt termel, jószágot nevel. Feljövőben van az intenzív zöldségtermesztés. A településen teherszállító vállalat, gépkocsijavító és asztalosműhely működik.
Ukrajna
é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″48.487778°N 22.231944°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 16″, k. h. 22° 13′ 55″48.487778°N 22.231944°E
