Kisszeretva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kisszeretva (Stretavka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1266
Polgármester Matej Šarocký
Irányítószám 072 13
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám MI
Népesség
Teljes népesség 195 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság103 m
Terület4,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisszeretva (Szlovákia)
Kisszeretva
Kisszeretva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 16″, k. h. 21° 59′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 16″, k. h. 21° 59′ 20″
Kisszeretva weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszeretva (szlovákul: Stretavka, korábban Malá Stretava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykapostól 15 km-re északnyugatra, a Laborc és a Feketevíz között fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe már a bronzkorban lakott volt. A hallstatti kultúra, majd a latin-dák kultúra nyomait találták meg itt.

A mai települést 1317-ben, más forrás szerint már 1266-ban említik először.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Szeretva. Két tót falu Ungvár Várm. Nagy Szeretvának földes Urai több Urak, fekszenek Szennának szomszédságában, mellynek filiáji; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szeretva, magyar-orosz falu, Ungh vmegyében, Deregnyőhöz 1/2 órányira, közel oda, hol az Ungh a Laborczával egyesül: 73 r. 120 g. kath., 74 ref., 10 zsidó lak. Sok és jó rét. F. u. Kulin, Szirmay, Köröskényi, s, m. Ut. p. Nagy-Mihály.[3]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 296-an, többségében szlovákok lakták, jelentős román és magyar kisebbséggel.

2001-ben 177 lakosából 158 szlovák volt.

2011-ben 195 lakosából 183 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1937-ben épült historizáló stílusban.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]