Szerednye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerednye (Середнє)
Szerdnye központjának látképe
Szerdnye központjának látképe
Szerednye címere
Szerednye címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás
Község Szerednye község
Rang
Irányítószám 89452
Körzethívószám + 380 312
Népesség
Teljes népesség4258 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség1 789,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119 m
Terület2,38 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szerednye (Ukrajna)
Szerednye
Szerednye
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 30′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 30′ 44″
Szerednye (Kárpátalja)
Szerednye
Szerednye
Pozíció Kárpátalja térképén
Szerednye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerednye témájú médiaállományokat.

Szerednye (1899-ig Szvedernik, ukránul: Середнє [Szerednye], oroszul: Среднее [Szrednyeje], szlovákul: Seredné) városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ungvártól 20 km-re délkeletre fekszik. Keresztülfolyik rajta a Villye.

Története[szerkesztés]

1417-ben Zerednye néven említik először. Határában egy völgy bejáratánál fekszenek egykori várának romjai. A szerednyei várat a 12. században építették a templomosok, később a pálosoké, majd a Drugetheké lett. A település híres bortermelő központ, melyet már 1417-ben említ oklevél. 1514-ben a Dózsa-parasztfelkelés akasztotta meg fejlődését.

1526-ban a Dobó család szerezte meg, birtokosa volt a törökverő egri hős Dobó István is aki itt hunyt el 1572-ben. Dobó után a Rákócziaké lett, majd a Forgách család szerezte meg. A vár kuruc harcok során pusztult el.

Határában gyilkolták meg 1901-ben Egán Ede neves kultúrpolitikust. A község határától 10 km-re Börvingesen áll a ruszin nép atyjának, Egán Edének az emlékkeresztje. 1910-ben 1867 lakosából 881 magyar, 642 ruszin, 193 német és 134 szlovák volt. A trianoni békeszerződés előtt 1909-től Ung vármegye akkor alakult Szerednyei járásának székhelye volt.

A Tanácsköztársaság idején a tervezett autonóm Kárpátalja (Önálló Országrészi Tanács, Szamosztojnij Krajinszkij Szojuz) részeként, a már cseh megszállás alá került Ungvár pótlására a három ruszin körzeti tanács egyikeként létrehozott ungi körzeti tanács székhelye. A körzeti tanács a gyakorlatban pár napig létezett, ezután cseh megszállás alá került.

A települést az Első bécsi döntés nem érintette, 1939 márciusától ismét magyar fennhatóság alatt az Ungi közigazgatási kirendeltség része 1944-ig.

2020-ig Ungordas tartozott hozzá.

Népesség[szerkesztés]

Ma 4200 lakosának mintegy egyharmada magyar.


Látnivalók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)

Források[szerkesztés]