Felsőpásztély
| Felsőpásztély (Розтоцька Пастіль) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagyberezna község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1588 |
| Irányítószám | 89041 |
| Körzethívószám | 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 284 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 7,57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 308 m |
| Terület | 37,531 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 52′ 34″, k. h. 22° 31′ 43″48.876111°N 22.528611°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 34″, k. h. 22° 31′ 43″48.876111°N 22.528611°E | |
 Felsőpásztély
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Felsőpásztély (Rosztokapásztély, ukránul: Розтоцька Пастіль) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagybereznától keletre, Alsópásztély és Oroszmocsár közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét szláv eredetűnek tartják. Alsó- és Felsőrosztoka neve arra utal, hogy a falu két patak összefolyásánál jött létre. Pásztély utótagja talán szláv névből keletkezett, de elképzelhető, hogy a magyar pásztor, szláv pastuch megfelelőjéből jött létre.
Története
[szerkesztés]A falu két patak összefolyásánál keletkezett. Nevét 1588-ban említette először oklevél „Rosztoka Pasztély” néven. 1768-ban „Roztoka Pásztilly”, 1773-ban „Rosztoka Passtely”, „Rosztokj” formában említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PASZTELY. Berezna Pasztely, Kis Pasztely, Rosztoka Pasztely, és Kosztolna Pasztely. Négy Orosz falu Ungvár Vármegyében, földes Uraik külömbféle Urak, lakosaik ó hitüek, és másfélék, fekszenek Ungvárhoz mintegy négy mértföldnyire, távolag egymástól, határbéli földgyeik középszerűek, hegyesek, és nehéz mivelésűek.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pasztély (Rosztóka), orosz f., Ungh vmegyében, 413 g. kath., 10 zsidó lak. Gör. kath. paroch. templom. F. u. a kamara. Ut. p. Ungvár.”[3]
1903-ban az országos helynévrendezéskor kapta a Felsőrosztoka nevet, megkülönböztetésül a szomszédos (Alsópásztély, Begenátpásztély) településtől, amely ugyancsak a patak mentén, Felsőpásztélytól kissé északabbra fekszik. 1913-ban „Felsőpásztély” néven írták.
A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-tól ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 361 lakosából 356 ruszin volt; ebből 4 római katolikus, 344 görögkatolikus, 13 izraelita volt.
| 2001 | 284
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. július 31.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. július 31.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
