Kiesvölgy
| Kiesvölgy (Лубня) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fenyvesvölgy község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1631 |
| Irányítószám | 89013 |
| Körzethívószám | 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 211 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 15,92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 520 m |
| Terület | 13,255 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 22° 43′ 17″49.025833°N 22.721389°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 22° 43′ 17″49.025833°N 22.721389°E | |
 Kiesvölgy
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiesvölgy témájú médiaállományokat. | |
Kiesvölgy (Lubnya, ukránul: Лубня) település Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Keleti-Beszkidek keleti részén, Nagybereznától északkeletre, a lengyel határ mellett, a Fenyvesvölgy és Ligetes közti északi bekötőúton elérhető zsákfalu.
Nevének eredete
[szerkesztés]Lubnya neve szláv eredetű, víznévből keletkezett. Neve a lub~ljub (mocsár), vagy a lubny (kéreg), Lub fakéreg szóból ered. Új, Kiesvölgy nevét 1904-ben az országos helységnévrendezés során kapta.
Története
[szerkesztés]A falu a 17. században a Lubnya-patak mellett jött létre. Nevét 1631-ben említette először oklevél „Lubnya” néven.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBNYA. Orosz falu Ungvár Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Lengyel Országnak szélénél, határja soványas.”[2]
1808-ban „Lubnya”, „Lubná” alakban említik.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lubnya, Bisztra Verchowinához fekvő orosz falu, Ungh vmegyében: 86 g. kath. lak. F. u. a kamara Ut. p. Ungvár.”[3]
1851-ben „Lubnya”, 1913-ban „Kiesvölgy” néven írták. A trianoni béke előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1939 márciusától ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták.
Ennek következtében 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
[szerkesztés]- 1910-ben 289 lakosából 28 német, 260 ruszin volt; ebből 261 görögkatolikus, 28 izraelita volt.
- 2001-ben 211-en lakták.
| 2001 | 211
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnév-magyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 3.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. október 3.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
