Gerény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gerény (Горяни)
Rotunda
Rotunda
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Ungvári járás
Rang Ungvár városrésze
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gerény (Ukrajna)
Gerény
Gerény
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 36′ 13″, k. h. 22° 19′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 13″, k. h. 22° 19′ 56″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerény témájú médiaállományokat.

Gerény (ukránul Горяни [Horjani], oroszul Горяны [Gorjani]) Ungvár része, egykor önálló falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ungvártól 3 km-re délkeletre fekszik, 1970 óta a városhoz tartozik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar görény főnévből származik.

Története[szerkesztés]

1332-ben Gheren néven említik először. Itt építette fel IV. Béla az elpusztult Ősungvár helyett az új várat. A várból mára csak a 12. századi, a 15. században gótikus stílusban bővített vártemplom maradt meg, falain 14.-15. századi freskókkal. Az eredeti kör alakú rotunda kápolna-templom bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel). A vár valószínűleg a 14. században pusztult el főúri torzsalkodások következtében. Romjain a Drugeth család várkastélyt épített, melynek maradványait 1926-ban az egykori vár romjaival együtt feltárták.

Egykori pálos kolostora 1384-ben épült, helye még feltárásra vár.

1910-ben 1173, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.

A gerényi nevezetes rotunda[szerkesztés]

Rotunda

Három olyan rotunda van a középkori Magyarországon, amelynek belső tere hat szegmensre van osztva és ebben rokonságot mutat a kaukázusi örmény templomokkal. Kiszombor, Karcsa és Gerény rotundája ilyen. Később mindhárom templomot nyugati irányban bővítették. Ezek a körtemplomok valószínűleg igen koraiak. Építési idejüket a 12. századra teszik, de számos körtemplom található ősi püspöki székesegyházakba beépítve is, vagy azok előzményeként. Beépített volt már az egri és a gyulafehérvári.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Drugeth János, Fülöp testvére 1292-1312-ben még Szicíliában (a Nápolyi Királyságban) tartózkodott. Magyarországra érkezése után gyorsan meg tudta nyerni I. Károly király kegyét, így testvére halála után 1328-ban ő lett a nádor, s az maradt haláláig (ami 1335. június 22. és november 2. között következett be). Ő a Gerényi és Homonnai Drugeth család őse.[1]
  • Gerényben született Tomcsányi Mihály (ukránul Михайло Іванович Томчаній) kárpátaljai író (1914. július 16. – Ungvár, 1975. január 19.). Apja Tomcsányi János (1888–1953), édesanyja Tomcsányi (szül. Kepecs) Erzsébet. Az író nevét viseli az az utca, amelyen szüleinek háza áll. Az a ház, amelyben született, a hegyen állt, szemben a Drugeth várral, illetve a híres gerényi rotundával, de az 1920-as években keletkezett nagy tűzvészben leégett.

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vö. Századok. 1881. 133-145, 210-14 Anjoukori okm. II. és III. k. (A Pallas nagy lexikona).